A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

vagy nem eléggé hangsúlyozott, de korszellemük által előtérbe állított mozzanatokat”.7 Az irányító főhatóság arra is felkérte az előadókat, hogy a „jövő félévtől kezdődően a nem kötött előadások tárgyát úgy válasszák meg, hogy azok — az alapvető európai változásoknak megfelelően — elsősorban a magyarságnak és szomszédainak legfontosabb történelmi, nyelvi, társadalmi, politikai, művelődési, közegészségügyi stb. kérdéseivel foglalkozzanak”.8 1945-ben előadássorozatot rendeztek ugyan a demokráciáról, 1946-ban a szociológiáról, de sem ezek, sem az újonnan kinevezett haladó szellemű professzorok és magántanárok óráinak hatása kevésbé ellensúlyozta a többség előadásainak nem mindig korszerű szemléletét.

Ekkor került előtérbe a természettudományos oktatás fejlesztése. Városunkban 1945. szeptember közepén a kommunista egyetemi hallgatók javaslatára az 1940 óta szünetelő természettudományi tanszékek visszaállítását, illetve a kar felállítását kérték az egyetemisták.9 Az oktatók konzervatív csoportja itt is makacsul ragaszkodott az egyetem „hagyományos” egységéhez. 1946 decemberében a természettudományos szakos hallgatók „a szakképzés és a tudomány érdekére, mint jól felfogott népérdekre” hivatkozva követelték, hogy a természettudományi kart válasszák el a bölcsészettudományi kartól, mert a bölcsészkar professzorai „túlnyomó többségükben szellemtudományi ... beállítottságúak, és így a természettudományi oktatás érdekeinek párt- fogolása tőlük nem várható”. Annak ellenére, hogy e kérdésben sem történt lényeges előrelépés, a természettudományos oktatás fejlődését mégis siettette az a tény, hogy több, régóta szünetelő tanszékvezetői állást az egyetemen betöltötték.10

Az egyetemi hallgatók politikai fejlődése lassan haladt előre. Egy részük viszonylag hamar bekapcsolódott a koalíciós pártok munkájába s így az adott párt politikai befolyását igyekeztek hallgatótársaikra is kiterjeszteni. A kommunista és parasztpárti diákvezetők önálló diákegyesület létrehozása mellett kardoskodtak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az országos helyzettől eltérően városunkban a jobboldali és katolikus ifjúsági szervezeteknek nem volt jelentős tömegbázisuk. Részben ennek tulajdonítható, hogy 1945. január 19-én az egyetemi hallgatók haladó csoportja megmozdult s az 1937-ben betiltott Debreceni Egyetemi Kör (DEK) felújítása mellett döntött. Még ebben a hónapban sor került a DEK évnyitó közgyűlésére, — ahol megjelentek az 1937-ben megszüntetett Egyetemi Kör egykori tagjai, vezetői — amely egyetértett a DEK újjáalakulásával s egyben kimondták, hogy felveszik a kapcsolatot a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyi szervezetével is. A debreceni egyetemen így született meg az a haladó, demokratikus ifjúsági szervezet, amelyik a hallgatók politikai nevelésében, az egyetem demokratikus átalakításáért folytatott harcban igen jelentős szerepet játszott.

Ez az ifjúsági szervezet több fontos határozatot fogadott el az egyetemi oktatás demokratizálódásának elősegítésére s így alulról gyakorolt nyomást a konzervatív vezetőkre. Követelték az egyetem nevének megváltoztatását, sürgették az oktatók és hallgatók igazolásának lefolytatását, az új demokratikus professzorok kinevezését, a progresszív tandíjrendszer bevezetését, természettudományi kar és szociológiai tanszék felállítását.

Több éves, igen eredményes tevékenység után 1947 tavaszán a DEK megszűnt s karonként szervezték a Medikus-, Bölcsész- és a Munkás Joghallgatók Körét, és

7 Művelődési Minisztérium Irattára (a továbbiakban: MM It.) 46 702/1945. III. 6.

8 Nevelésügyünk húsz éve i. m. 473. old.

9 Néplap 1945. szept. 23. 4. old.

10 MM It. 148 495/1946. VI/a.; Néplap 1945. szept. 23.; Felsőoktatási Szemle, 1975.1. 47—54. old.;

25 éves a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara 1949—1974. KLTE,

Db. 1975. (Szerk.: Szénássy Barna)

112