A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

ezek után a Debreceni Egyetemisták Szövetségébe (DESZ) tömörültek.11 A DEK- illetve később a DESZ — a koalíciós harcok ellenére — mindvégig erős bástyája maradt a haladó erőknek s ez kihatott az egész egyetem fejlődésére: gyorsította a demokratizálódást, majd később a szocialista átalakulás folyamatát.

A hallgatói létszámon belül a munkás-paraszt származású növendékek számaránya ekkor még jelentősen nem változott. 1938-ban a kb. 1300 hallgató közül népi származású volt 2,2%. 1946 októberében az 1451 főből 61 volt munkás (4,2%) és 249 parasztszármazású (17,2%).11 12

A múlt súlyos bűneit jóvátéve, az egyetemek kapuit meg kellett nyitni a felnőtt dolgozók előtt is — ez volt a progresszív erők határozott követelése. Ennek megvalósítására több kezdeményezés történt. All 140/1945. ME sz. rendelet értelmében egyes karokon munkástanfolyamok indultak azok részére, „akik egyetemi és főiskolai tanulmányok folytatásához szükséges iskolai tanulmányokat önhibájukon kívül nem végezhették el, de akik a felvételi vizsgálatokon beigazolják, hogy felsőbb tanulmányokra. .. alkalmasak.”13 Ezek alapján a VKM 1946 szeptemberében a jog- és államtudományi karon esti munkástanfolyam szervezését engedélyezte s ezzel a nappali képzés mellett az esti gatozaton is elkezdődtek az előadások. 56 munkás minden dicséretet megérdemlő szorgalommal és akaraterővel kezdte el jogi tanulmányait.14

Említést érdemel még, hogy a tudományegyetem a 3 éves terv keretében a helyre- állításra, új intézetek szervezésére mintegy 72 656,— Ft-ot, a népi kollégiumokra 2 millió Ft-ot kaptak az államtól. Ugyancsak a 3 éves terv keretében fokozatosan megszüntették a díjtalan egyetemi gyakornoki és tanársegédi állásokat.15

Külön kell szólnunk a debreceni agrár-felsőoktatás helyzetéről. 1945 február elején nyitotta meg kapuját Pallagon a Debreceni Gazdasági Akadémia, amit az Ideiglenes Nemzeti Kormány elvi állásfoglalása után a Földművelésügyi Minisztérium 1945 áprilisában „Magyar Mezőgazdasági Főiskolá”-vá szervezett át. 1945 szeptemberében újabb kormányrendelet jelent meg a Magyar Agrártudományi Egyetem megszervezéséről, amely négy kart foglalt magába. így a debreceni intézmény a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának Debreceni Osztályává alakult s így tevékenykedett 1949-ig. A felső vezetés 1948 őszén arra törekedett, hogy az agrárfelsőoktatást centralizálva, egyetlen intézmény keretébe központosítsa. így az FM 1949 márciusától a vidéki osztályokat összevonta, azzal indokolva, hogy ott kevés a hallgatói létszám s a „nagy költséggel fenntartott osztályok szervezete nem használható ki.”16 Az oktatói kar elhelyezéséről a kormány gondoskodott: nagy részük a Pallagon életrehívott Növénytermelési és Talajtani Kutató Intézethez került s ezzel átmenetileg Debrecenben megszűnt az agrár-felsőoktatás.

Mi jellemezte a fenti időszakban az oktató-nevelő munkát? Az a néhány tanár, aki nem menekült el az intézmény székhelyéről, nehéz körülmények közt 58 hallgatóval kezdte meg az oktatást. Többen közülük ugyan még kezdők voltak a szakmában, de

11 Tiszántúli Népszava 1945. július 24. 5. old.; Debreczen. 1945. november 9. 2. old.; Tiszántúli Népszava 1947. ápr. 20. 5. old.; ápr. 27. 6. old.; május4. 4. old.; okt. 24. 3. old.; a Kövesd a példát.. . Hajdú-Bihar megye ifjúsági mozgalmának története 1945—1970. Db. 1980. (Szerk.: Moj- zesné Székely Katalin) Itt jegyezzük meg, hogy 1947. ápr. 25-én ülést tartottak a bölcsészhallgatók, ahol Módy György bejelentette, hogy a Belügyminisztérium feloszlatta a DEK-t, s ezért most a bölcsészek Bölcsész Kört alakítanak (Tiszántúli Népszava 1947. ápr. 27. 6. old.).

12 Hajdú-Bihar dolgozó és tanuló ifjúsága. Db. 1953. 191. old.; Néplap 1946. nov. 3. 6. old.; 1948 jún. 8. 4. old.; Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen i. m. 10. old.

13 MM It. 90 312/1946.

14 Köznevelés 1946. 20. sz. 24. old.; Néplap 1946. nov. 3. 6. old.

15 Az MKP Debreceni 3 éves terve, Db. 1947. 112. old.; Debreczen. 1948. február 26. 3. old.

16 Földművelésügyi Minisztérium 55 555/1949. sz. ut.

113