A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A "Margit". Adalékok a Debreceni Munkásotthon történetéhez
intézet Rt. 1938-ban, majd 1940-ben is felmondta a 14 000 pengős kölcsönt, a debreceni Pénzügyigazgatóság pedig 1941-ben indított végrehajtást a Munkás Otthon Szövetkezet ellen 874 pengő közadótartozás címén. Csak Györki Imre szociáldemokrata ügyvéd, országgyűlési képviselő közbenjárásával, a szakszervezeti és pártközponttól kapott pénzekkel, valamint a munkások körében folytatott gyűjtéssel — vagyis kisebb összegek időnkénti befizetésével és a hitelek átcsoportosításával — sikerült elhárítani a veszélyt.75 Mindazonáltal a tartozások összege tovább nőtt, 1941 végén már megközelítette, 1942-ben pedig meghaladta a 24 000 pengőt.76 Az anyagi helyzet romlásához hozzájárult az is, hogy 1938 őszétől a Munkásotthont mind gyakrabban vették igénybe honvédelmi, katonai célra. Először 1938. október 10-től november 27-ig, majd 1939. április 4-től rövid megszakításokkal szinte állandóan voltak katonai egységek az épületben. Kivételt jelentett az 1941. február 14-től augusztus 4-ig terjedő néhány hónap, amikor a téglavetői vizkárosultaknak foglaltak le hat helyiséget. A dísztermet minden alkalommal használták, így kiesett a tánc- mulatságok és tánciskolák bevétele (1938—1942 között kb. 8—9000 pengő), amiből a mindenkori adót és a többi állandó kiadást fizették. A katonaságtól és a városi hatóságtól kapott térítés messze nem fedezte a költségeket és az okozott károkat.77 Más természetű gondként jelentkezett, hogy a katonaság egyre több helyiséget foglalt el: 1940-ben három, 1943-ban két szobába szorultak a szakszervezetek és az SZDP. Ilyenformán a mozgalmi-szervezeti élet a minimálisra korlátozódott és még jobban visszaesett a kulturális munka.78 A Munkás Otthon Szövetkezet a magas adóteher és a sorozatos, folyamatossá vált beszállásolás miatt 1942. november 5-én panasszal fordult a belügyminiszterhez.79 Ekkortájt kérte a Magyarországi Munkásegyesületek Szövetsége is, hogy a munkás- otthonokat szabadítsák fel a katonai igénybevétel alól.80 A kettős akció nyomán a Belügyminisztérium el is rendelt egy vizsgálatot Debrecenben, de csak hónapok múlva, 1943. május 19-én. Az utasítást a főispán kapta, aki átadta az ügyet a polgár- mesternek, ő pedig a város katonai és illetőségi ügyosztályával vétetett fel egy jegyzőkönyvet 1943. június 21-én. Ennek alapján a főispán jogtalannak minősítette a Munkás Otthon Szövetkezet azon kérelmét, hogy az épületet kapja vissza, mivel a két irodahelyiség elegendő a munkásságnak.81 A német megszállás az addigi szűk lehetőségektől is megfosztotta a debreceni munkásszervezeteket. 1944. március 23-án feloszlatták a Szociáldemokrata Pártot és a szakszervezeteket, a Munkásotthont pedig végleg bezárták.82 „A helyiségeket németek foglalták el és az egész otthont lefoglalták, kitéve ezzel a sorozatos légitámadások célpontjául.”83 75 Minderről: HBmL XI. 209/b. 2., 14—16.; PI Arch. 701. f. 46. 6. e. — 1938. máj. 9., jún. 18., júL 4., 1940. jan. 7., 19., ápr. 12., máj. 4., aug. 21.; PI Arch. 651. f. 6/1939. I. 14. lev.; SZKL, DMOSZ — 1938. 5. f., 1939. 5., 9—10., 33. f., 1941. 27. f„ 1942. 18—20., 28. f. 76 SZKL, DMOSZ — 1941. 2. f., 1942. 22. f. 77 Uo. — 1942. 19—23. f. — Korábbi adatok: uo. 1939. 14., 18. f., 1940. 11., 31., 38. f„ 1941. 15— 16. f.; PI Arch. 701. f. 46. ő. e. — 1938. okt. 11.; HBmL IV. B. 901/a. 13. 319/1938., 14. 284/ 1939. 78 PI Arch. 658. f. 6/212. ő. e. 83. lev.; HBmL IV. B. 901/a. 17. 153/1943. 79 SZKL, DMOSZ — 1942. 19—23. f. 80 PI Arch. 658. f. 6/212. ő. e. 70. lev. 81 HBmL IV. B. 901/a. 17. 153/1943. 82 Újjáépül a debreceni munkásmozgalom harcainak színhelye, a „Margit”. = Tiszántúli Néplap, 1949. febr. 13. 9. old. — Kovács János emlékezete szerint március 24-én hirdették ki a feloszlató parancsot: A debreceni szociáldemokrata mozgalom a német megszállás és a felszabadulás hónapjaiban. = Korok, emberek. Db. 1976. 263. old. 83 SZKL, DMOSZ — 1944. 13. f. 105
