A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke
értékes adalékok egy részét közreadtam, bátran állíthatom, hogy az 1715 és 1848-as évek közötti Bihar vármegye és érintőlegesen Debrecen város és környéke olyan eseményeit, jelenségeit van most már a témák szerint rendezett katalógus — mint levéltári segédlet — révén megismerni, amely eddig a hozzáférhetetlenség, vagyis nehezen megközelíthetőség miatt csak teljes átnézés, tételes vizsgálat alapján válhatott volna lehetővé. Tartalmaz különböző bűncselekményeket, mint lopás, rablás, szándékos és szándéktalan emberölés, házasságtörés, bigámia, nemi erőszak, boszorkányság, rontás, gyógyítás, hűtlenség, nemesek ellen elkövetett kisebb-nagyobb vétkek, birtokügyek, amelyek részletesebb ismertetésére az alábbiakban térek ki. Az iratok tartalmi szempontból több kategóriába sorolhatók. Használhatóságuk szerint tekinthetők elsősorban történeti forrásoknak, mivel egyes kérdések részei az országos eseményeknek. Vannak helytörténeti szempontból igen fontosnak tekinthető forrásértékű iratok, mások szociológiai, szociográfiai szempontból nyújtanak támpontokat közel háromszáz év távlatában. Találhatók itt irodalom-történeti értékű ritkaságok, amelyek írói, költői alkotások eddig ismeretlen áttételes adalékait világítják meg, mások a népélet történeti szempontú vizsgálatát segítik elő azáltal, hogy mint hiteles írott források, egyes mai jelenségek előzményeire, korábbi állapotára világítanak rá, s ezáltal érthetővé, esetleg történeti-néprajzi folyamatában világítanak meg különböző, eddig csak sejtett kérdéseket. Ugyanakkor a kutatóktól azt kívánja, hogy az összefüggéseket he- lyénvalóan ismerjék fel a sajátos kor sajátos környezetében. Lényegét tekintve: magánszemélyek, vagy a közösség ellen elkövetett bűncselekmények tömege húzódik meg az ún. Tiszti perekben (Processus fiscales, illetve ma- gistratuales). Ezekből olvasható ki a hivatali apparátus sok-sok fegyelmi vétsége, a cselédbéri panaszok, az aratórészek visszatartása miatt történt vád alá helyezés, a dézsmaszedésnél elkövetett hatalmaskodás, vagy a másik oldalon a dézsma megtagadása. Itt vannak azok a vizsgálati jegyzőkönyvek, amelyek vadászati, halászati vagy mezőrendészeti kihágások kapcsán keletkeztek, de e perek őrzik a községek telepítése során elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban keletkezett iratokat. A jelenleg csomókban, összekötött formában tárolt értékes iratok további rendezése, kiterítése, dobozolása még megoldandó feladat. A katalógus számítógépes adat- feldolgozása is a korszerű raktározással, s a kutathatóság és a biztonságosabb őrzés feltételeinek megteremtésével szoros összefüggésben van. Megtörtént az elkészült témakatalógus tárgycsoportok szerinti rendezése is, amely a gyors eligazodást segíti annak ellenére, hogy árnyaltabb szétosztása, további finomítása egyes résztémákban még lehetséges, bár nem elsőrendűen fontos. Az alábbiakban az egyes tárgycsoportok részletesebb ismertetését alfabetikus sorrendben úgy adom meg, hogy az érdeklődő kutató az anyag vázlatos ismertetése alapján, témájából széleskörűen nyerjen ismertetést. Egyes esetekben utalunk a gyűjteményből már érintett, vagy az irodalomban feldolgozott forrásokra is, hogy az összehasonlító vizsgálatot megkönnyítsük, s ezzel a vizsgálódás körét szélesítsük. Témakörök Bába — boszorkány; A néphit és hiedelmek iránt érdeklődők számos adalékot találnak itt bábák bűvöletéről, varázslatos cselekedeteiről. A különböző tanúvallo- mási jegyzőkönyvek részletesen nyújtanak adatokat a gyermek megrontásáról, a szoptatós anya tejének elviteléről, a pirított kenyérre fejt szoptatós tejjel való rontásról, a rontó személyek vádolásáról. Szó esik itt bűbájos férfiakról, bolondító szerek használatáról, retekkel való rontás oldásról, kuruzsló asszonyok rontási eljárásáról, 94
