A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Papp Klára: Adatok a bihari Csáky uradalmak birtoktörténetéhez és jobbágyviszonyaihoz

ADATOK A BIHARI CSÁKY URADALOM TÁRSADALOMTÖRTÉNETÉHEZ A XVIII. SZÁZADBAN

Papp Klára

A Csáky család hosszú évszázadokon keresztül Bihar vármegye legjelentősebb birtokosai közé tartozott. Első adományaikat még Zsigmond királytól nyerték, a „ke- resztszeghi” előnév is a XIV—XV. század fordulójától származtatható.1 Ä török elleni felszabadító háborúk idejére a család birtokainak zömét már a Felvidéken találjuk, ezért is itt szervezték meg Kluknó (Szepes m.) központtal gazdasági igazgatóságukat a XVIII. század folyamán, amely az illésfalvi (Szepes m.), a szendrői (Borsod m.), a budetini (Trencsén m.) és a margittai (Bihar m.) tiszttartóságot fogta össze.1 2

A körösszegi, adorjáni és margittai uradalom — ahogyan a források nevezik3 — mint a család közös, ősi birtoka a rangidős Csáky fivér rendelkezése alatt a testvérek közös megegyezése szerint működött, kormányzása is jórészt a családüléseken született döntésekre alapozódott.4

Mindez azonban korántsem jelentette azt, mintha a XVIII. század nem hozott volna változásokat a birtokok jobbágynépessége számára. A Habsburg-berendezke- désben viszonylag könnyen átmentették a bihari javakat, 1701 szeptemberében Lipót császár díszes oklevéllel erősítette meg Csáky Istvánt Margittá és Szalárd tartozékaiban s egyéb falvaik birtokában is.5

A század első felében — ahogyan erre már XVII. századi példa is adódott6 — az uradalomhoz tartozó puszták egy részét hosszabb-rövidebb időre zálogba vagy bérletbe adták.

1 Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez I. k. Bp., 1919. 172—173., 191—194., 217—222. old., Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1958. 3. k. 67— 89. old., Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387—1437). Bp., 1977. 93. old. — Adorján 1395. évi, 125. old. — Körösszeg királyi vár 1396. évi adományát igazolja.

2 Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata (1711—1848). Bp., 1980. 13. és 22. old.

3 HBmL IV. A 4/a — „Conscriptio... Bonorum Dominiy Keresztszeg, Adorján et Margittá... 1786”. A Csákyak Bihar megyében a korábbi évszázadokban az alábbiakat birtokolták még: Árpád, Tóti, Kenéz, Magyar Homorog, Dodonharasztja, Peterd, Nyüved, Küd (v. Kid), Mező- peterd, Monostorábrán, Kispaczal, Déda, Akor. — L. Csáky oklevéltár I. k. 199., 268., 283., 340., 390., 490. old. és OL. P. 71. Fasc. 6. No. 55.

4 Tiszta Pál viceispán írja 1768. június 17-én kelt levelében a birtokról: „a Família között az soha fel nem osztatott, hanem osztatlanul bíratott.” OL. Csáky család levéltára P. 72. Fasc. 328. No. 3. — az országos levéltári adatok a továbbiakban mindenütt a családi levéltárból valók.

5 OL. P. 71. Fasc. 4. No. 8.

6 OsváthPál: Bihar vármegye sárréti járása leírása Nagyvárad, 1875. 476—477. oldalon írja, hogy Körmösd pusztát már 1649-ben Sas lakói szerzik meg 1800 magyar forintért. Utal rá: Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556—1767. Bp., 1969. 264. old.

53