A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Beőthy Ödön művelődéspolitikai nézetei

Ezért 1840-ben egy olyan javaslat került az országgyűlés elé, hogy vegyék nemzeti pártfogásba, szavazzanak meg országos segedelmet az adósságok kifizetésére és a folyamatos működés rendszeres támogatására. Az indítványt Beöthy is üdvözölte 1840. március 31-én. Pest megye rendei megérdemlik az ország figyelmét — hangsúlyozta —, mert igyekeztek az irodalmat és az erkölcsiséget előmozdítani a színház létesítésével, s „ha csekélysége miatt nem is felel meg annak, mit egy nemzettől várni lehet, de alapot vet egy jövőnek.” Vegyék tehát pártfogásba a színházat, nehogy bérbe kelljen adni vagy nehogy be kelljen zárni, ami a nemzetre háramló örökös gyalázat lenne. Utasítása és meggyőződése is az — folytatta —, hogy a már fennálló színházat nem szabad engedni összeroskadni; ezért megyéje megbízásából 400 000 pengő forintot szavazott meg a fenntartási alapra — amelyből a kamatokat lehetett felhasználni — és 50 000 pft-ot az adósságok törlesztésére. Hasonlóan gondolkodott mind az alsó, mind a felső tábla többsége, s végül a fenti összegeket hagyták jóvá. Nem sikerült viszont elfogadtatni a másik — a bihariak által szintén pártolt — tervet: egy új, nagy épületre való kötelező, országos ajánlást.23 A pesti vállalkozás megmentése, Nemzeti Színház rangjára emelése — törvény által — komoly művelődéspolitikai sikert jelentett24; jól példázza ezt Beöthy Ödön követi jelentése is. Az ügyet — írta — „forró kebellel ölelte a’ nemzet, hévvel ragadván meg minden eszközt, mely a’ csino- sodásra vezet. — A’ közönséges ember Hazánkba nem is képes magát kimívelni, — mert az oskolákon kívül Hazánkban a’ művelődésre más mód nincs. — A’ másik a’ színház volna, mely csak csúfosan neveztetik komédjának, hajói kezeltetik, czéljának megfelel az”.25

A polgári műveltség igénye

A reformkori liberálisok politikai programjában fontos helyet foglalt el a népoktatás fejlesztése. Sokat vártak ettől: a nép műveltségi szintjének emelését, felkészítését a gyakorlati életre; a parasztság társadalmi felemelkedésének elősegítését, végső soron az ország polgári átalakulásának meggyorsítását. Beöthy Ödön is az elsőszámú teendők közé sorolta a népnevelést.26 Ezért szorgalmazta a kisdedóvodák és a tanítóképző intézetek állítását, a népiskolák létesítését. Az országgyűlési vitákban viszonylag ritkán vett részt, érdemi észrevételei inkább csak az érintőleges témák tárgyalásakor voltak.

Az úrbéri rendezés során, a telki haszonvételekről szóló törvényjavaslat 1833. augusztus 9-i vitájában egyértelműen támogatta azt a paragrafust, amely a tanítóknak fél teleknyi illetményföldet és ennek megfelelő legelőt (a lelkészeknek egész, a jegyzőknek szintén fél telket) biztosított. Beöthy kérte, egészítsék ki ezt a pontot azzal, hogy „jövendőre minden törvényesen bevett Vallásnak Lelki pásztori és Oskola Mesterei mindennemű adózásoktól mentesek legyenek.” Vagyis azt akarta kimondatni, hogy a szóban forgó telki járandóság után semmiféle földesúri tartozás ne legyen, egyáltalán a papok és a tanítók a nemesekhez hasonlóan ne fizessenek adót. Mivel ez a javaslat túllépett az adott törvénycikk keretein, nem számíthatott pártolásra, nem is került be a tervezetbe. Mindazonáltal felszólalása második részében egy rendkívül je23 Magány Jegyzetük... OSZK Q. H. 2605. 234. f.; Konkoli Thege P.: i. m. 2. köt. 371. old.

24 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország közgyűlésének írásai. 4. köt. Pozsony, 1840. Mell.: 156—158. old.; Magyar törvénytár. 1836—1868. évi törvénycikkek. Bp., 1896. 184—186. old.

25 Magány Jegyzetek... OSZK Q. H. 2605. 471/2—472/2. f.

26 Kovács F.: i. m. 1. köt. 250. old. (1843. jún. 2., kerületi ülés)

29