A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Beőthy Ödön művelődéspolitikai nézetei

nyokat nem az eredetileg megjelölt célra fordítják.9 Ő is túlzásnak minősítette, hogy a fegyelmi vétséget elkövető tanulókat hamar kizárják az iskolákból. Nagy ellentmondást lát abban — mondotta 1839. december 17-én —, „hogy azon ifjú, kinek er- költsi kimívelődésére leginkább van szüksége, éppen azon módtól, mely által azt elérhetné, meg fosztatik...” Rámutatott arra is, hogy a kitiltást sűrűn alkalmazzák a politizáló diákok ellen, így akarván megszabadulni a tanintézeti igazgatóság és a kormányzat számára kellemetlen fiataloktól. Még egy okot említett: a szerzetes tanárok csak dogmákban képesek gondolkodni és ezt követelik tanítványaiktól is.10 11 A liberális követek egy része a fegyelmi ügyekről — egyebek között a kizárás megtiltásáról — törvényt kívánt alkotni, a többség azonban csak kompromisszumos formában fogadta el. Ezért Beöthy Ödön és társai az 1840. március 3-i országos ülésen lemondtak a felterjesztéséről, mert a megcsonkított változattal taktikailag sem értettek egyet.11

Szinte az egész reformkoron végighúzódó vitatéma volt a Ludovika Katonai Akadémia sorsa. A már 1808-ban törvénybe iktatott intézetnek a harmincas évek derekára — tetemes áldozatok árán — az épülete is elkészült, a tanítás megindításához szükséges összeg viszont hiányzott. A rendek 1836-ban hajlandók lettek volna megfizetni — kötelező, országos ajánlással, subsidiumként — a hiányzó tőkét, de ragaszkodtak a magyar oktatási nyelvhez és beleszólást követeltek a nevelési rendszer megállapításába, nevezetesen az 1808-ban jóváhagyott szisztéma felülvizsgálatába. Beöthy Ödön ekkor még inkább szakmai oldalról közelítette meg a kérdést, egyetértve a többségi állásponttal. Mindenféle kompromisszumot elutasított, arra hivatkozva, hogy ha a régi tanítási rendszer rossz, akkor nem szabad megengedni amellett az intézet megnyitását, inkább semmi se legyen belőle.12 A Ludovika ügye sem ekkor, sem a következő országgyűlésen nem oldódott meg, mert sem a követi tábla, sem az udvar nem engedett álláspontjából; azaz a katonai akadémia a közoktatás feletti ellenőrzésért vívott harc egyik erőpróbájává vált. Beöthy 1844-ben kapcsolódott be ismét a vitába. Az október 19-i kerületi ülésen súlyosan elmarasztalta a kormányt, az udvart: nagy botrány, hogy a végrehajtó hatalom gyűlcüséget táplál a nemzet iránt, és készebbnek nyilatkozik saját költségén (vagyis a kincstárból) megnyitni az intézetet, semmint elismerni az ország jogát.13 Hat nappal később, az október 25-i országos ülésen az alsó tábla úgy határozott, hogy feliratban kérik az uralkodót, teljesítse a rendek óhaját (kötelező ajánlás mellett országos választmány vizsgálja felül a nevelési szisztémát). A liberális ellenzék véleményét ezúttal Beöthy Ödön fogalmazta meg. Röviden összefoglalta az ügy történetét: az 1808-as törvény szerint tett alapítványok nem bizonyultak elégnek; a rendek felajánlották a segedelmet, de ennek fejében a tanítási rendszer meghatározását, korszerűsítését követelték; a változtatás szükséges, mert az idő sebes léptekkel halad, az évtizedekkel korábban helyes elvek azóta elavultak; a király 1836-ban elutasította a diéta kívánságát azzal, hogy maga gondoskodik a pénzről és a katonai főiskola tanítási rendjéről; azóta több mint nyolc év telt el, de az intézet még mindig nem nyílt meg. Majd így folytatta: kész újból ajánlani és minden hiányt pótolni, de „azon önkényes szabályokat, mellyeket egy idegen kormányzó nyakunkba

9 Diéta közlő. OSZK Kézirattára Quart. Hung. 1357. 226/2. f. (1835. máj. 8., az egri Foglár-intézet ügyében); Ország Gyűlési, Poson s Bihar Megyei Gyűlési magány Jegyzetek 1840-ik évben. OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2605. 147/1. f. (1840. ápr. 8., az aradi Bibics-hagyatékról; a továbbiakban: Magány Jegyzetek...)

10 Stuller Ferenc: Országgyűlési Tudósítás. OSZK Kézirattára Quart. Hung. 1426. 5. köt. 112. f.

11 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország Közgyűlésének jegyzőkönyve. 2. köt. Pozsony, 1840.248. old. (A továbbiakban: Ogy Jkv. 1839—40.)

12 Kossuth L. i. m. 5. köt. 644. old. (1836. ápr. 15., kerületi ülés). Az 1808: VII. te.: Magyar törvénytár. 1740—1835. évi törvénycikkek. Bp., 1901. 391—407. old.

13 Kovács F.: i. m. 6. köt. 239. old.; Pesti Hírlap, 1844. okt. 27. 738. old.

26