A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Mervó Zoltánné: Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében
vetkeztében szintén előreveti árnyékát.. ,”43 A jóslat, sajnos, bevált, mert a kiütéses tífusz február végén megtámadta a város lakosságát s az összeülő törvényhatósági bizottságnak már nem a megelőzés, hanem a betegség továbbterjedésének megakadályozásáról kellett döntenie. A felszabadulás utáni egészségügyi helyzet elemzéséhez a továbbiakban is a Tisztifőorvosi Hivatal működése során keletkezett iratok hasznosíthatók, de a városi közgyűlési és polgármesteri iratokban is bőven találunk adatokat az egészségügyi és szociálpolitikai kérdések megoldására. A Tisztifőorvosi Hivatal a tanácsrendszer megalakulásával átadta helyét 1950. augusztus 15-én a tanácsi közegészségügyi és népjóléti osztálynak. Az egészségügyi és szociális igazgatás feladatait az osztály keretében szervezett egészségügyi és gondozási csoport látta el. Ezek között szerepelt az egészségügyrendészet : fertőző betegség járvány elleni védelem, védőoltások irányítása és ellenőrzése, anya, csecsemő és kisdedvédelem, kórházak, egészségügyi intézetek és intézmények felügyelete, az ipari és mezőgazdasági munkaegészségügy, sportegészségügy és balesetelhárítás megszervezése. Az osztály legfontosabb feladata a megbetegedések megelőzésére irányult.44 1950-től az egészségügyi osztály működése során keletkezett iratok tekinthetők a kutatás forrásanyagának. Az iratok a betegség megelőzésétől, a beteg- ellátás megszervezésén keresztül a gondozás minden formájáig kiterjedő mélységben foglalkoznak az egészségügyi ágazat tevékenységével. A közegészségügyi jelentések értékes adatokat nyújtanak a gyógyító munkáról, a kórházkultúra, az élelmezési viszonyok alakulásáról, a gazdálkodás rendjéről, az üzemek, intézmények egészség- ügyi viszonyairól, a járványok elleni küzdelemről. Nemcsak azt mutatják meg, hogy milyen volt az egészségügyi ellátottság akkori állapota, hanem az összehasonlító adatok birtokában arra is feleletet adnak, mennyiben változott meg a széteső, különböző önálló szervek hálózatából a tanácsrendszer igazgatási irányítása alatt a szocialista típusú egészség-politika eszmei célkitűzése és gyakorlati követelménye. Az egészségügyi osztály élén álló osztályvezető rendszeresen beszámolt a Végrehajtó Bizottságnak az osztály munkájáról. Az egészségügy minden részletét felölelő elemző értékelések a végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvekben 1950-től folyamatosan megtalálhatók.45 Ezek tanulmányozása során képet kap a kutató a város gyógyító-megelőző munkájáról, a körzeti orvosi ellátásról, a tanyai lakosság egészségvédelméről, az anya-csecsemő és gyermekvédelmi munkáról, az iskolaorvosi ellátás helyzetéről és az egészségügyi intézmények tevékenységéről. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Hajdú-Bihar megyei Levéltár anyaga és a rendelkezésre álló, a kutatást megkönnyítő segédletek alkalmasak arra, hogy rendszeres kutatómunkával a kutató feltárja azokat a forrásokat, melyek segítségével bemutathatja Debrecen város egészségügyi viszonyait. Sajnálatos, hogy az utóbbi években megjelent Debrecen története 1—2. kötetében a közegészségügy nem kapott helyet. 43 HBmL. XXI. 507/a.l.—-16/1945. alapszám. Kiadva: Válogatott Dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből (Szerk.:) Fehér András—Tokody Gyula). Db., 1980. 320—322. old. 44 Mervó Zoltánná: A Hajdú-Bihar megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950—1956 között. LSz., 1973. 2. sz. 189—207. old. és HBmL. XXIII. 113. 45 HBmL. XXIII. 102/a. 119
