A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április) II. közlemény
azokon a mezőgazdasági cselédek foglalkoztatását tartotta a magyar agrárkérdés eszményi megoldásának.® A földreform előkészítése és a földosztás lebonyolítása volt a központi témája a Nemzeti Parasztpárt Debreceni Szabad Szó c. hetilapjának. Ezt a városban működő Országos Ideiglenes Pártközpont04 indította 1945. február 25-én. Az időpont nem véletlen: a párt ezen a vasárnapon rendezte első nagygyűlését. A debreceni nagygyűlés egyik szónoka, Nánási László üdvözölte is a frissen kézbe vett újságot, „amely egyik utódja és folytatása a budapesti Szabad Szónak .. .’,95 A folyamatosságra utalt az is, hogy a fejlécen kisebb betűkkel szedték a „Debreceni” jelzőt. Az évfolyamszámozás azonban újra kezdődött. A hetilapnak a tárgyalt időszakból négy száma ismeretes; az elsőn kívül a március 5-i, 12-i és 19-i. Ezután is tovább élt — utoljára 1946. február 11-én jelent meg93 94 95 96 —, de március 26-i, április 2-i és április 9-i példányai nem maradtak fenn, legalábbis a közgyűjteményekben nem találhatók. Eleinte országos terjesztésre szánták, ám hamarosan más vidéki városokban is napvilágot láttak az azonos című társai.07 Március végétől megindult a budapesti Szabad Szó is, így a debreceni teljesen elvesztette központi jelentőségét. A Debreceni Szabad Szó mindegyik fellelhető számán feltüntették: „Kiadja a Nemzeti Parasztpárt”. Szerkesztősége és kiadóhivatala egyaránt az országos központ székházában (Varga u. 1.) dolgozott.98 Előbb a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. nyomdájában, majd a második számtól a Szabadság nyomdában készítették; először nyolc, március 5-től pedig négy oldalon jelent meg. Kiadóként Fazekas Béla jegyezte, szerkesztője Sipos Gyula volt; mindketten egykori Győrffy-kollégisták. Bár az első vezércikket Kovács Imre írta, a hetilapban inkább Erdei Ferenc — és általa a balszárny — befolyása érvényesült. A párt más országos és helyi vezetői — pl. Veres Péter, Majlát Jolán, Hegyesi János, a debreceni Balogh István -— is munkatársai voltak, akárcsak néhány népi író — Illyés Gyula, Szabó Zoltán, a fiatal Fekete Gyula —, s többször feltűnt a szerzők között Szakái Pál neve. A hetilap a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus programját magáénak tekintette, különösen kiemelte a munkás-paraszt szövetség fontosságát. Elsősorban a szegény- és kisparasztság, valamint a föld93 Harsányt Péter: A földreform küszöbén. = Debreczen, 1945. márc. 25. 2. old. — A lap politikai megnyilvánulásairól több tanulmányban is szó esik: Varga Z. ■ i m. 2. sz. 43—46. old.; Mikecz, 1970. 373., 390., 392. old. Pallás l.: i. m. 108—109. old.; Rákosi-Szabó: i. m. 93. old. 94 Tájékoztató. = Debreczeni Szabad Szó, 1945. febr. 23. 8. old. — A Nemzeti Parasztpárt újjászervezéséről, ekkori tevékenységéről ld. Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944—1948. Bp. 1972. 20—22., 24. old.; Varga Jószef: Adalékok a Nemzeti Parasztpárt megszervezéséhez Hajdú megyében (1939—1945). = Tanulmányok és források ... Debrecen, 1975. 173—175. old. 95 Vasárnapi inépgyűlésünk. = Debreceni Szabad Szó, 1945. márc. 5. 4. old. 96 Varga József: A Nemzeti ParasztpÜrt szervezeti fejlődése és tömegbefolyása Hajdú megyében (1944—1947). = Tanulmányok és források ... Debrecen, 1977. 31. old. 97 Tóth I.: i. m. 25. old. — Érdekes, hogy Veres Péter csak ezeket említi visszaemlékezésében (Az ország útján, önéletírás. 1944—1945. Bp. 1965. 238. old.); a debrecenit nem, holott annak munkatársa volt. 98 Pártélet. = Debreceni Szabad Szó, 1945. márc. 5. 4. old. 115
