A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április) II. közlemény
munkások érdekeinek képviseletében lépett fel; ezt hangsúlyozta a beköszöntő és az első vezércikk is.09 Mindenekelőtt földosztást követelt, mégpedig népi részvétellel; ettől várta a magyar parasztság felemelkedését, a mezőgazdaság újjáépítését. Március 19-én már a földreform végrehajtásának optimális módozatairól, a földigénylő bizottságok tennivalóiról cikkezett. A Debreceni Szabad Szó a demokratikus átalakulás más feladatai felől is gondolkodott, s behatóan foglalkozott a pártszervezés kérdéseivel. Nagyon figyelemre méltó Szabó Zoltán egyik írása: ebben kijelentette és indokolta is, hogy „ellenforradalom után vagyunk”, amely 1919-ben kezdődött. Vagyis az elsők között minősítette a Horthy-korszak egészét ellenforradalmi jellegűnek.99 100 Az első irodalmi folyóirat A politikai lapok olykor-olykor — évfordulók alkalmával vagy agitációs szándékkal — közöltek ugyan egy-egy verset és elbeszélést, de egyiknek sem volt szépirodalmi rovata. Egyik sem vállalta, nem is vállalhatta magára a debreceni — pontosabban a Debrecenben tartózkodó — írók, kritikusok, irodalomtörténészek összefogását. Szükség volt egy folyóiratra, amely szervezi az irodalmárokat és demonstrálja az irodalmi élet demokratikus újjászületését.101 Az Ady Társaság választmánya 1945. január 20-án határozta el egy folyóirat kiadását, valamint azt is, hogy ehhez a kormányzat és a város anyagi támogatását kéri. Az előkészítéssel és a szerkesztéssel Juhász Gézát, a társaság elnökét bízták meg; mellette Kéry László, fiatal debreceni író látta el a segédszerkesztői teendőket. Hosszas vitában született meg a lap címe : Magyarok.102 103 Ezután keletkezhetett az a beadvány, amelyben Debrecen polgármesterét tájékoztatták a lapalapítás szándékáról („kéthetenként megjelenő irodalmi, társadalmi és tudományos jellegű folyóiratot” akarnak indítani), a szerkesztő bizottság összetételéről (Juhász Géza főszerkesztő, Erdei Ferenc, Kardos László, Simon László és G. Szabó Kálmán, a technikai szerkesztők: Antal Gábor, Kéry László) és kérték a város pénzbeli segélyét. A törvényhatósági bizottság később meg is szavazott 5000 pengőt,10:1 ám ez kevésnek bizonyult. A Tiszántúli Népszava február 24-én már hírül adta, hogy a debreceni Ady Társaság irodalmi folyóirata, a Magya99 Köszöntjük az olvasót! = Debreceni Szabad Szó, 1945. febr. 25. 1. old.; Kovács Imre: A béke megnyerése. = Uo. 1. old. Vö: Mikecz, 1970. 373. old. 100 Szabó Zoltán: Ellenforradalom után. = Debreceni Szabad Szó, 1945. márc. 5. 1— 2. old. 101 Vö: Kiss Tamás: Irodalmi élet Debrecenben az Alföld indulásáig. (1965). = Századok szelleme. Debrecen, 1980. 311. old.; Juhász, 1975. 385. old.; Varga Z.: i. m. 5. sz. 134. old.; Tóth Endre: „Magyarok". Az üj Magyarország első irodalmi folyóirata. = HB Napló, 1970. ápr. 4. 12. old. 102 Minderről részletesebben: A debreceni Ady Társaság. = Magyarok, 1945. 1. sz. (borítólap belső oldala); Juhász Géza: Ady nevével. = Magyarok, 1945. 1. sz. 1— 2. old.; Tóth E..: i. m.; Simon Zoltán: A felszabadult ország első irodalmi folyóirata. = Kritika, 1980. 4. sz. 5. old.; „A háborúnak vége". Kéry László válaszol Kabdebó Lórántnak. = Kortárs. 1981. 6. sz. 847. old. (a továbbiakban: Kéry). 103 HBmL. XXI. 505/a. 30. — Közli: Vál. dók. 301—302. old. — A kötetben 1944. dec. 28-ra datáljáik a beadványt, de tévesen. Erre utal az irat alapszárna — 8739/1945., — valamint az a tény is, hogy iá február 16-án megalakult törvényhatósági bizottság tárgyalt róla. 116
