A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Varga J. János: A Tiszántúl felszabadítása a török uralom alól

bornok, aki az időközben elesett főparancsnok helyére lépett, Veteranit küldi 5000 lovassal a török elé, akiknek Zentáig sikerült feljutniok. Az ütközet október 20-án zajlik le: a túlerő ellenére Veterani gyors és határozott vezényletével, meg a császári vértesek puskatüzével és a magyar huszárok heves rohamával sikerül visszaszorítani a két hullámban támadó ellenséget, és ezzel biztosítani a Szeged köré vont ostromgyűrűt. A várba zárkózott ellenség látva reménytelen helyzetét, október 23-án kapitulál. Az uralkodó az erősség jelentőségére való tekintettel Heisler generálist nevezi ki parancsnokká, a külső várat pedig ifjú Bercsényi Miklósra és magyar katonáinak őrizetére bízzák.®

Szeged elfoglalása után a Maros menti Csanád visszavételére került sor. Minthogy a császáriak ezután a Tisza mindkét partján megvetették lábukat, Vásárhely is meghódolt.6 7

Csaknem öt sikeres esztendő után, 1688 elején a Duna vonal Belgrádig a szövetségesek ellenőrzése alatt állt, s a Duna—Száva vidéke teljesen felszabadult, jóllehet a Dunántúlon Fehérvár, Szigetvár és Kanizsa még egy ideig török kézen maradt. Elestük azonban csak idő kérdése volt, hiszen körülzárva nem sokáig tarthatták magukat. A Tisza és Erdély között viszont még nagy összefüggő területek: a Kőrösök és a Maros vidéke, Várad, Gyula és Temesvár központtal a török hódoltsághoz tartoztak. Hogy ezeket is elvágják utánpótlási vonalaiktól, a háborút a Száván túlra igyekeztek áthelyezni, s az 1688-as hadjárat fő céljául Belgrád elfoglalását tűzték ki. A beteg Lotharingiai Károly helyett Max Emánuel vette át a fővezérletet, s mellé rendelték a hadvezérnek nem kevésbé tehetséges Bádeni Lajos őrgrófot. A bajor választófejedelem augusztus 7-én kelt át a Száván, s erős ostrom után szeptemebr 6-án rohammal bevette Belgrádot. Ezután a közeli Szend- rő és Galambóc is felszabadult.

A következő évben Bádeni Lajos a Morava völgyében tört előre, s három ütközetben verte meg a törököket Grabovacnál, Batocinánál, majd Nis mellett. 1689 októberében elfoglalta Vidint, majd Kladovó és Orsóvá következett. Piccolomini tábornok pedig Nisből kiindulva Növi Pasart, Pirot és Skopjét foglalta el. A szövetségesek ezzel Belgrádtól délre mintegy 320 km-re tolták ki a török uralomtól felszabadított terület határát.8

Ekkor azonban törés állt be a háború menetében. A Habsburgok keleti hódításait féltékenyen szemlélő XIV. Lajos francia király 1688 nyarán igényt emelt Pfalzra, majd a kölni választófejedelmi méltóságra. Felrúgva az I. Lipóttal 1684-ben 20 évre kötött fegyverszüneti egyezményt, megindította csapatait a német föld ellen, s Philipsburg határmenti erődítmény elfoglalása után Speyert fenyegette. Sőt, 1689-ban már tűzzel-vassal pusztította. A Rajna menti háború csaknem a földdel tette egyenlővé a jómódú várost: elpusztultak templomai, emeletes polgárházainak jelentős része, a templomi orgonákat előállító híres manufaktúrája és csaknem teljesen megsemmisült a speyeri levéltár. A francia katonaság fosztogatásai, a tűz

6 Acsády I.: i. m. 453—454. old. — Sugár I.: i. m. 164—165. old. — Szeremlei S.: i. m. 172—173. old.

7 Szeremlei S.: i. m. 173. old.

8 Acsády I.: i. m. 477—478. old.

8