A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikájának néhány kérdése 1919-1929
jebb 100 iparos részére adhattak kölcsönt, s a kerület más városaiban és községeiben a helyzet még sokkal rosszabb volt. Ezen akcióban nem termelési, hanem kereskedelmi hitelről volt szó, olyan jobbmódú iparosokról, akik eddig is szereztek hitelt. A kamara vezetői szerint sokkal fontosabb a termelési hitel, vagyis a kis műhellyel rendelkező, egy-két segéddel maga is dolgozó kisiparos támogatása, akinek anyagbeszerzésre kell a hitel. Olyan akciót tartottak szükségesnek, mely főleg a kisiparos termelési munkáját mozdítsa elő és a hosszú, válságos időben meggyengült kisipart ezen a válságon átsegítse. Ezért a hitelek maximálását is szeretnék, nehogy a jómódú iparosok az akciót kisajátítsák. Az Iparosok Országos Központi Hitelszövetkezete egy külön kisipari hitelakciót kezdett kormánytámogatással. A kamara feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a kisipari hitelakciót az eddiginél sokkal szélesebb keretek között építsék ki, mert ennek nem segélynyújtás a célja, hanem egy fokozatosan kifejlesztendő, a termelés növekedését előmozdító gazdaság- politikai tényezővé kell válnia. Az elnökség szerint a kamarának ebben az irányban kell fellépnie s a többi kamarával együtt eljárni. A főtitkár szólt a kisipari hitelszövetkezetek szervezéséről. Az 1925. jan. 29-én tartott közgyűlés a hitelakció erőteljes szorgalmazását szükségesnek tartotta.10 A kamarai elnökség 1926 júniusában a kisipari hitelakciónak a vidéki iparosságra való fokozottabb kiterjesztése érdekében akciót kívánt indítani. Egy nagyobb hitelkeretet akartak biztosítani a kerület iparossága számára s ezért tárgyalni kívántak az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének vezetőivel. A jan. 30-i közgyűlés tudomásul vette az elnökség kezdeményezését.16 17 A kormány 1927 végén a Pénzintézeti Központ útján 1 200 000 P hitelkeretet engedélyezett a vidéki kisiparosság hiteligényeinek ellátására. A hitelakciót az IOKSz szervezte és a kerületi székhelyen levő ipartestületet értesítette a kerület kisiparossága számára megállapított hitelkeret nagyságáról, mely Debrecenben 155 ezer P-t tett ki. Ez a kb. 30 ezer iparost számláló kerület számára igen kevés volt. A kamara elnöksége szerint a hitelkeret lényeges felemelését kell javasolni a kormánynak. Az ösz- szes kamara egységes fellépése szükséges, s a kezdeményezésre a közgyűlés felhatalmazását kérték. Az 1927. december 29-i közgyűlés a felhatalmazást megadta.18 A kamara közgyűlése 1928 júniusában is tárgyalt a hitelakcióról. Az elnökség javasolta a hitelfeltételek enyhítését, a kamatláb csökkentését, a hosszabb lejárati idő megállapítását, mivel a 3 és 6 havi hitelezés oly rövid idő, hogy az iparos ez alatt a pénzét nem tudja kamatoztatni. Azt is javasolták, hogy az ingatlanvagyonnal nem rendelkező kisiparosok is jussanak hitelhez, mert ezek a kis egzisztenciák a legnagyobb mértékben rászorultak az olcsó kamatú, hosszú lejáratú termelőhitelre, mivel ezek a kisiparosok nem kaptak bankkölcsönt. A kézműiparosság hiteligényének ellátására a kamara már 1924-ben a körzeti hitelszövetkezetek megszervezését javasolta. Ezeket létre kell hozni, mert a kisipari hitelakciót a központosított rendszer alapján nem lehet megfelelően intézni. Az elnökség javasolta ennek az eszmének a megvalósításával való 16 DKI jkv. 39/1925. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 128/1929. sz. 17 DKI jkv. 46/1926. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 128/1929. sz. 18 DKI jkv. 117/1927. sz., HBmL. IX. 201/b. I. 128/1929. sz.
