A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Varga J. János: A Tiszántúl felszabadítása a török uralom alól
A hadműveleteknek Buda 1686-os ostromának előkészületei adnak újabb lendületet. A Tisza—Maros szögletében Szeged ekkor még — látszólag — békés, hódoltságbeli életét éli. Országos vásárra készül, ahova Mankocs csorbadzsi levéllel csalogatja a környező városok lakóit. Kéri a kecskemétieket, hogy értesítsék a körösi, ceglédi, jászberényi és gyöngyösi bírót, meg a polgárokat, sőt a gyöngyösiek útján a rimaszombatiakat és losonciakat is, hogy ne mulasszák el portékáikat levinni. A közbiztonság persze akkorra alaposan megrendült a korábbi évekhez képest is — ezért ír a csorbadzsi édesgető levelet —, sőt 1685. decemberében Véber Dániel szolnoki császári hadbiztostól a hódolásra felszólító levelet is megkapja a szegedi tanács. A polgárság vezetői persze nem mernek válaszolni, de titokban összeköttetést keresnek a Szolnoknál táborozó szövetségesekkel és információkkal látják el őket.3 A változások szele tehát megérinti Szeged török és magyar lakóit egyaránt. A Szolnokon telelő Mercy és Heisler tábornok egyébként éberen figyelik a Szeged központtal szerveződő török erőket és a Budára tartó élelmiszer-szállítmányokat. 1686 januárjában megtámadnak egy Szegedről induló szekérsort, a fegyveres kíséretet szétugrasztják, a rakományt megszerzik és a menekülő törököket Szeged Palánk nevű külvárosáig űzik. A vár ostromára ágyúk hiányában nem gondolnak, de a vizesárokkal és sánccal megerősített külvárost kirabolják, s felégetik.4 A császáriak szolnoki jelenléte kellemetlenül érintette a szegedi törököt, ezért 1686 áprilisában, amikor Mercy és Heisler csapatai áttelepülnek Kecskemétre, Ahmed pasa Thököly közreműködésével támadást tervez Szolnok ellen. A szegedi magyarok időben megviszik a hírt Kecskemétre, ahol azonnal rajtaütést rendelnek el. A császári csapatok április 24-én hajnalban érkeznek meg Szeged alá, ahol a Tisza jobb partján találják a török és a kuruc tábort. Az alsóvárosi ferences barátok templomának harangja hajnali 3 órakor ad jelt a támadásra, amely álmában éri az ellenséget. Törökök, tatárok és kurucok vad futásban keresnek menedéket: sokan a Palánk és a vár felé rohannak, sokan a folyónak szorulnak. Ahmed pasa seregéből ezernél többen esnek el. A szövetségesek elvonulása után a pasa 2000 főnyi őrséget hagy Szegeden, majd a biztonságosabb déli területre húzódik vissza.5 A hátrahagyott őrségre nehéz feladat várt: megvédeni Szegedet a Budát szeptember 2-án felszabadító Lotharingiai Károly seregének támadásától. A herceg már Tolnánál járt, amikor látta, hogy a sietve visszavonuló Szu- lejmán nagyvezér seregét — amely sikertelen kísérletet tett Buda felmentésére — nem érheti utol, ezért átkelt a Duna bal partjára és Bogyiszlónál táborba szállt. Innen indította útnak De la Vergne parancsnoksága alatt Wallis és Veterani tábornokot 8 lovas- és 7 gyalogezreddel Szeged elfoglalására. A császáriak október első napjaiban érkeznek meg Szeged alá. Haladéktalanul megtámadják a külvárost, amelyet az első rohammal sikerül elfog- lalniok. Október közepén elkezdik a vár ágyúzását. Ekkor híre jön, hogy Belgrád felől 10—12 000 főnyi török felmentő sereg közeledik. Wallis tá3 Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben 1222—1945. Szeged, 1968. 51—52. old. 4 Uo. 54. old. 5 Sugár I.: i. m. 84—86. old. 7
