A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Tímár Lajos: A debreceni értelmiség a két világháború között

rendszerébe, a termelőket termelő rendszerrel összefüggő objektív viszonyokba.”10

A hagyományos csoportosítás szerint vizsgálva az értelmiséget, a köz- szolgálati és szabadfoglalkozású értelmiség 1920-ban az összes értelmiséginek több mint felét tette ki. 1910-ben arányuk az összes keresőkből 7,1% volt, 1920-ra 9,2%-ra nőtt.11

A közszolgálati és szabadfoglalkozású értelmiség szerkezete Debrecenben 1920-ban

Közigazgatás

31,7%

Igazságszolgáltatás

15,8%

Egyház

4,1%

Tanügy

27,4%

Egészségügy

10,2%

Egyéb

10,8%

összesen:

100,0%

A belső tagolódásban a legszembetűnőbb, hogy a közigazgatás és igazságszolgáltatás területén dolgozók aránya (47,5) meghaladja a tanügy és egészségügy területén dolgozókét. (37,6%) A 830 közigazgatási tisztviselő közül a legnépesebb csoportot az állami tisztviselők alkották. 1920-ban 325 fő dolgozott e területeken. E rétegen belül volt a legmagasabb a nem- Debrecenben születettek aránya és a város erősen kálvinista jellege ellenére itt a reformátusok és katolikusok aránya közel 50—50% volt. A vármegyei tisztviselők között a reformátusok domináltak. Viszont a vezető vármegyei tisztviselők általában „kívülről” jöttek és többnyire katolikusok voltak. A városi tisztviselők döntő része debreceni születésű volt és református. E réteg váltakozó sikerű harcot folytatott a felsőbb államhatalmak és egyúttal jobboldali felfogást is képviselő vármegye és állami tisztviselői karral szemben. Szomjas főispán 1920-ban, beiktatása alkalmából hangsúlyozta, „A destruktív irányzat a városokból indult ki, az in- ternacionálénak a városok voltak a melegágyai.”12 Jellemző módon ezzel szemben Márk polgármester a főispán beiktatásakor mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy „félre kell most tenni a társadalmi, faji, felekezeti jellegű megkülönböztetéseket.”13

Az állam szerepének kibővülése megmutatkozott abban is, hogy a helyi vezető rétegen belüli harcokat a felső államhatalmi szervek szabályozták, nem egy esetben felülről döntötték el az eredményét. (Pl. Vásáry polgármester megbuktatása.) A 20-as évek végén éppen Debrecennel kapcsolatban jegyezte meg Haller István miniszter: „a kormány tisztítómunkája közben be fog nézni a püspöki hivatal kapuján és a városháza dzsungelját is át fogja vizsgálni.”14

Már az 1920-as évek elejétől a miniszterelnökség sajtóosztálya állandó

10 Bourdieu, P.: Outline of a Theory of Practice. Cambridge Stuties in Social Anthropology, Cambridge, 1977. 186. old.

11 Kovács Imre idézett dolgozata. 112. old., ilL HBmL. XIV. 4i/b. 2. d.

12 Veres Géza: Politikai küzdelmek Debrecenben. 1920—29. között. 93. old. (kézirat).

13 Uo. 78. old.

14 Uo. 79. old.

68