A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Pásti Judit: Tagosítás Konyáron a XX. század elején
10—100 kát. holdas kisbirtokos vagy bérlőivel, itt csökkenést tapasztalhatunk, viszont erőteljesebb a növekedés a 10 kát. holdon aluli kisbirtokos, bérlő, vagy napszámos kategóriánál. E mögött mindenképpen aprózódó birtokokat, parasztbirtokokat vélünk felfedezni, tehát a telkek szétaprózottsága növekedett a századforduló óta. Nem lett vonzóbb a részes földművelés sem, változás itt szinte alig mutatkozik. A fenti megállapítást igazolja az alábbi adatsor, mely a parasztbirtok XX .század eleji szétszórtságát reprezentálja Konyáron.18 Birtoknagyság Birtokok területe kh Birtokosok száma db 0—5 1 2 5—10 — — 10—25 13 10 25—50 46 21 50—100 64 35 100— — — A szétaprózottság különösen az 50—100 holdas birtokkategóriába esőket sújtotta, ahol a telkek szétszórtsága felülmúlta az 50%-ot. Nem elhanyagolható azonban a szétszórtság a 25—50 holdasok esetében sem, itt valamivel 50% alatt mozog. A fentiekből arra következtethetünk, hogy a tagosítás hiánya elsősorban a nagyobb parasztbirtokokat érintette. A racionális gazdálkodást ígérő tagosítás véghezvitele tehát elsősorban számukra volt fontos és nélkülözhetetlen, s az a XX. század első évtizedének végén, 1910- ben kezdetét is vette. A tagosítás elodázhatatlanságát mutatja az a felmérés is, miszerint Bihar megyében az 1910-es években csupán a szomszédos Derecskén 1914-ben, és Nagyrábén ugyancsak, mint Konyáron 1913-ban befejeződött a tagosítás.19 A község 7246 kát. hold területű határából 5967 kát. holdat tagosítottak.20 A tagosítás szükségességét illetően azonban kétségek merültek fel. Az ellenzők Konyáron több indokot hoztak fel. A kisebb birtokosoknak „ ... szerfelett fájt az arany szabadság elvesztése, mellyel a nyomásos gazdálkodási rendszer mellett korlátlanul uralhatják a pár mezőőr felügyelete alatt álló nagy határt, s így a máséból könnyen kárpótolhatják magukat olyan terményekből is, melyet a gondviselés részükre vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon is szűkmarkúan adott. A másik része a tekintélyesebb birtokosok közül, az apáitól örökölt s a nyomásos gazdálkodás mellett lehető jókarban tartott földjeiket sajnálja s szavaz a tagosítás ellen.” Azzal is érveltek, hogy a tagosítás újabb költségeket jelent, s erre nincs semmi szükség, mert elég a meglevő is, a tagosítás nem örök időkre szól, mivel 18 Simonffy E.: i. m. 261. old. 19 Ozoróczy E.—Tátray I.—Kovách E.: i. m. 64—65. old. 20 Uo. i. m. 82. old. A források a tagosítandó terület nagyságát eltérően határozták meg. A tagosításnál jelen területnagyságot ad 20-hoz vesszük alapul, és HBmL VII. 2/b. 91. cs. IX. 905/3—25 736.1914. sz. Kiegészítő munkálatok 1279 holdat foglaltak magukban. 45
