A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Pásti Judit: Tagosítás Konyáron a XX. század elején

TAGOSÍTÁS KONYÁRON A XX. SZAZAD ELEJÉN Pásti Judit

I. A tagosításról általában

Az agrártörténeti kutatás a tagosítás történetében az első világháború előtt két szakaszt különböztet meg, bár tagosítási törekvésekkel hazánkban már a XVIII. század végén találkozunk, összefüggésben a földesúri majorsági gazdálkodás kelet-európai, így magyarországi térnyerésével. A majorsági gazdálkodás kiszélesedése során megfigyelhető a földesurak abbéli törekvése, hogy földjeik egy tagban való összevonásával elkülönítik azokat jobbágyaik telkeitől.1 A tagosítás első szakasza a XIX. század közepétől számítható s a század 70-es, 80-as éveiben be is fejeződik. E szakasz jellegzetessége, hogy az úrbérrendezési perek javarészt ekkor még zajlottak, s a tagosításokat ezekkel, azaz az úrbéri birtokrendezésekkel, elkülönítésekkel és arányosításokkal együtt kellett végrehajtani, így a fő ellentét a volt földesurak és a volt úrbéresek között alakult ki.2 A második szakaszban parasztbirtokokat tagosítottak, az ellentétek a kisebb és nagyobb birtokok között keletkeztek. E szakasz az 1908. évi új tagosítási törvényekkel vette kezdetét. Ekkorra az első szakaszban domináns feladatok, mint az úrbéri birtokrendezés, elkülönítés és arányosítás többnyire háttérbe szorulnak, ugyanakkor a parasztbirtokok szétaprózottsága megoldatlan maradt.3 4

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás utat nyitott ugyan a mezőgazdaság kapitalisztikus fejlődéséhez, azonban számos feudális kötöttséggel kellett megbirkózni. Ilyen „örökség” volt a XX. század elején az elavult mező- gazdasági termelési rendszer, a nyomásos gazdálkodás megléte, ami szorosan kapcsolódott a tagosítás hiányához. Még a két világháború közötti időszakban is változatlanul sok terület várt tagosításra/*

A századfordulóra, a század első évtizedére megérlelődött az állam gazdag parasztságot támogató politikája, ami mögött a hosszan húzódó mező- gazdasági válság, a fokozódó földmunkásmozgalmak állottak.5 Az eszmény a gazdagparaszt lett, akik nem lesznek ott az erősödő földmunkásmozgalmak szervezői és tagjai között. Az új törvény létrehozása mögött e politikai

1 Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. (Szerk.: Szabó István) Bp. 1965. 209. old.

2 Uo. 218., 233. old.

3 Uo. 218., 235. old.

4 Ozoróczy Ervin—Tátray István—Kovách Elemér: Tagosítás és egyéb birtokrendezések. Bp. 1938. 69. old.

5 Simonffy E.: i. m. 236. old.

41