A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban
dek húsz holdat kapjanak az árulók birtokaiból. Több cikkében a tekintélyt védi, valamnit a forradalom által létrejött rendszert támadja (kormánybiztosi intézmény). Ez is bizonyítja, hogy szemlélete már nem az egykori forradalmáré ! Ez az úgynevezett „köznemesi szemlélet” jellemzi általában a vitában, de elvi jelentőségű cikkekben az Esti Lapokat. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez viszont törvényszerű Magyarországon 1849-ben. A forradalmat lezártnak tekintő középnemesség az új alkotmányos, majd a kifejlődő új társadalmi rend keretein belül biztosítani akarja pozícióit. A későbbi magyar liberalizmusból is sok minden jelen van már ekkor Debrecenben, ha nem is megvalósulás, hanem mint igény. Az április 14-i trónfosztásig gyakorlatilag tehát a fentiek a meghatározóak Jókai politikai tevékenységében és szerepében. Jókai szerepe 1849. április 14-től a világosi fegyverletételig Az április 14-i trónfosztó nyilatkozat meglehetősen bonyolulttá tette a politikai helyzetet Magyarországon. A hadseregben konfliktusok forrása lett, más vonatkozásban tovább polarizálta a parlament erőit. Különösen döntő hatást gyakorolt a nyilatkozat a Békepártra, s különösen éles határokat vont a parlamenti csoportok között. A Békepárt döbbenten vette tudomásul. Nyíltan fellépni nem mert, várakozó álláspontra helyezkedett. Várt. Hátha a hadsereg fellép a trónfosztó nyilatkozat ellen. Kossuth a békepárti vonaltól eltávolodott, sőt nyíltan ellene fordult. A Békepárt tagjainak egy része a Függetlenségi Nyilatkozat hívévé vált. Üdvözölte, lelkesedett érte, úgy gondolva, most már több is elérhető, mint a tavaszi hadjárat előtt. De voltak olyanok, akik burkolt, aljas módszerekkel törekedtek a Függetlenségi Nyilatkozat megbuktatására. Több politikus ma már világosan láthatóan áruló volt, szabotálta az általa elfoglalt helyen a szabadságharc győzelméért hozandó intézkedéseket. (Elég pl. Duschek ismert példájára hivatkozni.) Ezek a politikusok ekkor már szívesebben látták volna Ausztria győzelmét, mint Magyarország függetlenségét. A Békepárt többsége az első utat választotta. Jókai a párt melyik csoportjához csatlakozott? Jókai lapja június elejéig jelent meg Debrecenben, majd június 4-től július 7-ig huszonhat szám Pesten. Az összeomlás Jókait is Arad felé sodorta, ekkor azonban már a lapnélküli szerkesztőként. Április 14-től a kormány Pestre költözéséig még sok idő volt. Kérdés, hogy ezekben a napokban hogyan szól bele az események irányításába Jókai lapja, az Esti Lapok? Az első, fontos kérdés, hogyan viszonyult Jókai április 14-éhez? Erre egyértelműen nehéz választ adni. A már említett február 9-i Közlönyben írt cikke: „Még nem dőlt el a harci kocka, még nem jött el a mindennapok vége, még van idő megállni. De ami a harc kezdetén lehetséges volt, az nem fog az lenni a harc végén. Mi ha vesztünk, mindent vesztünk, de a király is mindent elveszthet, ha a sors számára vetett vakot.” — alapján feltételezhetjük, hogy a tavaszi hadjárat sikerei eltávolíthatták a 48. márciusi, pontosabban áprilisi törvények békülési alapjától, s a kedvező harctéri helyzet elfogadtatta vele a Függetlenségi Nyilatkozatot. 1849-ből nem ta35
