A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban
tartozása. Alig jelenik meg két szám, s máris politikai harcok kereszttüzébe kerül Jókai. , A Március Tizenötödike február 24-én felel az Esti Lapok politikai téziseire. S ezzel — mivel az Esti Lapok nem marad adós — kezdetét veszi a két lap közti vita. Le kell szögezni, hogy ebben sok az övön aluli ütés, személyeskedés. Szinte megdöbbentő az az olcsó, alattomos gyanúsítgatás, ami a két orgánumot jellemzi. A Március Tizenötödike egyik céltáblája éppen Jókai. De lehetetlen fel nem ismerni az Esti Lapok vonalvezetésében Jókai kezét. A Március Tizenötödike február 24-i száma kezdi a támadást. írja: „ha tudnák, kik írogatnak az Esti Lapokba, a széthordó gyerekeket is agyon- ütögetnék.” A lapot pecsovicsnak, swarczgelbnek, reactionáriusnak nevezi. De az Esti Lapok sem marad adós! Félreérhetetlenül támadja Madarász Lászlót: „A rendőtanácsos ráér futárkodni, sőt napilapot szerkeszteni, kap nagy fizetést és mellé napibért.”15 A személyeskedés folytatódik. Jókai az Esti Lapok ötödik számában válaszol, majd a hetedikben így ír: „Midőn ti a leggyűlöltebb vádakat hánytátok reánk, a nélkül, hogy azokat igazoltátok volna, midőn bennünket reactionáriusnak, pecsovicsoknak, scwartczgelbeknek neveztetek, nem magatok hívtatok-e bennünket erre: hogy személyiségeink között paralellákat kezdjünk húzni. Ti ahelyett, hogy elvekről szóltatok volna bennünket gyáváknak, hazaárulóknak neveztek. Én mosom kezeimet, én nem kezdtem ez utálatos vitát, s ha nem kényszerítenek reá, nem is folytatom.”16 Jókai fogalmazása egyértelmű és világos, a személyeskedő vitáért a felelősséget a Március Tizenötödikére irányítja. „Ti ahelyett, hogy elvekről szóltatok volna, gyáváknak, hazaárulóknak neveztetek.” Alighanem igaza van, Hogy nem így történt, hogy a kezdeti olcsó személyeskedés tovább fajult azért a felelősség nagyobb részben a Március Tizenötödikét terheli. Valószínű, hogy ezek a személyeskedő, Jókait különösen érintő támadások végképp eltávolították egykori elvbarátaitól. Ezekben a hírlapi csatákban Jókainak döntő szerepe volt. Kovács Lajos vallomása: „Kik voltak a harcoló felek gladiátorai első sorban? Az Esti Lapokban a szerkesztő (Jókai) mellett leginkább én és Kazinczy Gábor, a többieket nem említem, de pártunk emberei. A Március Tizenötödikében a szerkesztő mellett Irányi Dániel, a többiek nem tartoznak ide, megtalálja őket akárki az Esti Lapokban, mert saját lapjukban nem nevezték meg magukat, mint mi sem, kivéve határozott vád eseteit.”17 Jókai ezekben a vitákban éles vívónak mutatkozott. Hogyan értékeljük szerepét? Ebben a kérdésben alighanem döntőnek tekinthető a lap, a vita Kossuth- hoz való viszonya. Kossuth személye kívül állott a vitán. Az Esti Lapok egyértelműen kerülte neve említését. Tisztelet hangján nyilatkozott róla. Ekkor a Békepárt vezetői úgy érezték, alapelveik azonosak. így tehát a polémiát a két párt közti vitának kell tekintenünk. S mint ilyen, nem gyakorolt döntő hatást az események menetére. Mi volt tehát Jókai szerepe? Megpróbált híveket toborozni a harc folytatására, de egyben elszigetelni a forradalmi erőket. Ezt hogyan értékeljük? 15 Esti Lapok, 1849. febr. 24. 16 Uo. febr. 28. 17 Kovács L.: i. m. 58. old. 32
