A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban

árulásnak tekintsük, az ellenállás gyengítésének? Ezek eldöntendő kérdések. A harc gyengítésének aligha, mert Jókai, mint már említettük, nagy teret biztosított a lapban a harctéri eseményeknek Ezeken az írásokon érzik a lelkesedés. A harcra buzdítanak. Jókai publicisztikai tevékenysége tehát a Március Tizenötödikével folytatott vita ellenére is pozitívnak tekinthető az Esti Lapok megindulásának korai szakaszában.

A döntő kérdés a Madarász ügy. Madarász személye Jókai számára kezdettől fogva vörös posztó volt. Madarász Lászlóban a magyar Robespierret látta. Mint ember, mint politikus visszataszító volt számára. Féltek is tőle a békepártiak. Jókai teljesen hatásuk alá került. Az Esti Lapok megindulásától kezdve támadta Madarászt, a gyűlölet céltáblája volt. Március közepén, amiokr a Zichy-ékszerek ügye előtérbe került, megindult az Esti Lapok hajszája Madarász ellen.

Nincs lehetőség arra, hogy a Madarász—Zichy gyémánt ügyet boncolgassuk, de azt a rágalomhadjáratot és támadási hullámot, amit az Esti Lapok Madarász ellen indított személyeskedésnek és károsnak kell minősítenünk. Kossuth kénytelen volt megválni Madarásztól.

Kétségtelen, hogy Jókainak és lapjának döntő szerepe volt Madarász visszaszorításában. Madarász háttérbe szorulása kétségtelen vesztesége a forradalomnak, de azért a bukás oka nem volt! Túlzás és megalapozatlan Spira Györgynek az állítása: „Március 24-én dőlt el véglegesen a Békepárt győzelme s — amivel ez egyet jelent a szabadságharc magamegadása. Augusztus 11. Kossuth hatalmának összeroppanása és Görgeynek diktátorrá nevezése, valamint augusztus 13. a feltétel nélküli fegyverletétel csak szükségszerű következményei annak a belpolitikai jobbratolódásnak, amely március 24-én a baloldal és Kossuth harci szövetségének megbomlásával vette kezdetét.”18

A bukás döntő oka a cári intervenció. Nyilvánvaló, hogy Madarász és a baloldal támogatta Kossuthot, de a szabadságharc bukásának oka mégsem Madarász távozása. Fontos ezt leszögezni, mert ha elfogadjuk Spira fenti érvelését, akkor súlyos vád nehezedik Jókaira: Az Esti Lapok döntő módon segítette elő a szabadságharc bukását, az író a forradalom elárulója.

Kétségtelen, el kell ítélni, el lehet ítélni Jókai akcióját Madarász ellen (Gyémántos miniszter), de az túlzás, hogy tevékenysége direkt módon járult volna hozzá a bukás előidézéséhez. Itt tulajdonképpen két politikai koncepció harcáról volt szó, két orgánum csatájáról.

A másik fontos kérdés, milyen volt az Esti Lapok, s Jókai viszonya 1849 tavaszán a szabadságharc döntő tényezőjével, a hadsereggel?

Mint említettem, az Esti Lapok egyik legértékesebb, sőt igazán értékes publikációinak a harctéri hírtárcákat tartom. Szuggesszív, mozgósító erejű írásokat találunk a lapban. Kezdettől fogva érezhető szimpátiával Görgey iránt. Ez érthető, hiszen fentebb már rámutattam Görgey váci manifesz- tuma s Jókai február eleji cikkeinek politikai koncepciója közötti összefüggésre. Későbbi írásaiban (Életem regénye, Életemből, a Magyar Nemzet története, Emléksorok) is érkződik a szimpátia Görgey s hadserege iránt. De ezen túlmenően fokozottan kell aláhúzni ezeknek a cikkeknek a harc továbbvitelét hangsúlyozó jellegét.

Mégis, volt konfliktus a hadsereg és az Esti Lapok között! S ha elmarasz18 Spira György: Kossuth szövetsége a baloldallal és a tömegekkel. In: Kossuth Emlékkönyv 1802—1952. I—II. k. (Szerk.: Tóth Zoltán) Bp. 1952. 247. old.

33