A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban
tisztázni, mert Jókai rövidesen a Békepárt sajtóorgánumának vezetője lesz, s politikai szerepe ezáltal megnő. Ha elfogadjuk Andics és Spira megállapításait, akkor Jókai pályáját nagyon sajnálatosnak kell tekinteni. Ive: forradalmár — a forradalom elárulója. Ez pedig mindenképpen hamis leegyszerűsítése a problémának. Jókai a fent említett február eleji cikkei is bizonyítják: Kossuthoz közel álló politikai koncepciót követ. Nem történt vele más, csupán az, ami az akkori politikai erők jelentős részével. Nem valószínű, hogy megtagadta volna hajdani önmagát, csupán reagálni tudott a megváltozott körülményekre. 1849. február 22-én jelent meg Debrecenben az Esti Lapok első száma. Szerkesztette és kiadta Jókai. Nyomtatta a város könyvnyomdája. Megjelent mindennap este, hetenként hatszor, négyrétű félíven, kéthasábos nyomással. Az első szám meghatározó írása: Politikai schiboleth. „Ügy intézni jelenünk minden mozzanatát, hogy az által a jövő semmi lehetőségeinek útját be ne vágjuk. A jövőt csinálni lehetetlen, de elrontani, nagyon is lehető. Vannak, kik velünk ellenkezően odaállítják a dolgokat, hol csak egy alternatívát hagynak fenn, vagy ellenségeink végpusztulását, vagy hazánkét. Ezek irányában mi azt mondjuk: hogy mi ne gyűlöljük annyira ellenségeinket, mint amennyire szeretjük hazánkat, s ily drága kincs felett kocz- kázni magunk sem akarunk, másnak sem hagyunk. Ez azon schiboleth, melyről a velünk egyetértőkre ismerünk. Kormányunk erejét és hatását nevelni minden hazafinak kötelessége. Mi a kormány tekintélyét fenntartani törekszünk, s e czélból megkívánjuk, hogy e törekvéseinket a kormány kezelői közül senki lehetetlenné ne tegye.”“ Milyen szerepe volt Jókainak e cikk megjelenésében? Aligha csak stilá- ris. Hiszen politikai vonalvezetése azonos a fent említett Közlönyben megjelent cikkekével. Ez az alap tehát, amelyről Jókai publicisztikai tevékenységét kezdi az Esti Lapoknál. Ez volt ekkor a Békepárt programja. Jókai mint főszerkesztő nyilván meghatározó erő a lap politikai vonalvezetésében is. Az első szám további cikkei: országgyűlés, kormány, hírtárca (harctéri tudósítások), apró tréfás hírek, stb. A továbbiakban nagy szerepet kaptak a harctérről vett hírek sorozatai. A második szám leszögezi: „A nemzet kormánya e napokban ennyit és nem többet mondott, hogy a kormány politikája: 1. Védeni a megtámadott hazát. 2. Az 1948-as törvényeket fenntartani, s azoknak tiszteletet szerezni. Forradalom ez? Nem. Ez az alkotmány és a nemzetiség harcza fegyveres megtámadás ellen. A legtúlzóbbak mi köztünk azért nevezik harczunkat forradalomnak, hogy azzá tehessék.”13 14 Ez már továbblépés! A lap (Jókai) a forradalmat lezártnak tekinti. Volt forradalom márciusban, de ami most van, az szabadságharc, s forradalmat felidézni veszélyes és káros volna! Egyértelmű tehát Jókai politikai hova13 Esti Lapok, 1849. febr. 22. 14 Uo. febr. 23. és Varga Zoltán: A trónfosztás. In: A szabadságharc fővárosa Debrecen i. m. 406. old. 31
