A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Nagybákay Antal: Egy régi debreceni kereskedőház történetéből

ceni házba 1811. június 25-én történt, amikor Rickl I. József Zelmos özvegy édesapjától átveszi a debreceni üzletet.9 Ettől kezdve a család, vagy egyes tagjai megszakítás nélkül itt laktak, még néhány évvel az államosítás után is. 1850-ben a ház emeletes és 9 szobája van.10 Az emeleti lakásban gyűlt össze lassanként az a mintegy 20—25 családi portré, amelyek közül sajnos csak az a néhány élte túl a II. világháború zivatarait, melyeket a család if- jabbik ágából származó néhai Nagybákay (Rickl) Antal Lajos, a család krónikása helyezett el a háború időtartamára a debreceni Déri Múzeumban.11

A közel másfél száz év alatt más nevezetesebb lakói is voltak a háznak, így az 1848—49-es szabadságharc alatt, mikor Debrecen volt az ország fővárosa, Nyáry Pál, a honvédelmi bizottmány alelnöke, a belügyek vezetője és Patay József képviselő kaptak itt szállást fizetés nélkül: 2 szobát.12 A Kossuth Lajos kormányzói udvartartásához mindent a debreceni polgárok adtak össze, így a porcelán étkészletet a Rickl család szolgáltatta ebből a házból, melyet aztán Kossuth Pestre távoztával a család újra visszakapott, és melyet nagy becsben őrzött a II. világháború során történt csaknem százszázalékos megsemmisülésig.13

A házban többször megfordult Petőfi Sándor is. Mindenesetre Debrecenben cserélte el díszkardját a ház egyik akkori gazdájának, Rickl II. József Zelmos nemzetőr-főhadnagynak lovassági szolgálati kardjával. Petőfi kardját a család hosszú ideig e házban elfalazva, majd 1867. után elővéve őrizte. A II. világháború alatt Visegrádon volt elrejtve, de ott a harci események során nyoma veszett.14

Ami a debreceni „német kalmár” családot illeti, az 1848—49-es szabadságharcban négy tagja vett tevőlegesen részt, természetesen a magyarok oldalán. Kaffka Károly a Rickl Terézia férje, az egyik debreceni lovas nemzetőr század kapitányaként ,a Petőfi barátja Rickl II. József Zelmos mint ugyanezen század főhadnagya, ifj. Dragota Ignác, a Rickl Anna fia mint a Nádor huszárok egyik hadnagya, végül Rickl Antal Vilmos mint a debreceni verespántlikás önkéntes lovasszázad hadnagya, majd főhadnagya,

9 Rickl I. József Zelmosnak a II. világháború során elveszett kis önéletírásában ez állott: kam er 25 Juny (1811) in Debretzin an und übernahm die väterliche Handlung”. A házat valószínűleg ugyanekkor, vagy később, apja halála után veszi át Két nappal ezután (1812. szeptember 17-én) felvétetik Debrecen város polgárai közé, amikor is az előírt esküt magyar nyelven teszi le.

10 Zoltai Lajos: Debrecen város helyrajza. Kézirat a Déri Múzeumban.

11 A képekről néhai Nagybákay (Rickl) Antal Lajos vaskereskedő kezdeményezésére és költségén az 1930—40-es években fényképek készültek, így most az elpusztult képek is bemutathatok. A képek közül 12 db részt vett az 1939. március 19— 26. közötti „Antik bútor, óra, és régi debreceni családi portrék” kiállításon a Déri Múzeumban. Ezek részletes leírása a kiállítás tárgymutatójában megtalálható. A családi képek festői közül sok ismeretlen, de az ismertek között van: Donét János (1744—1830), Pesky József (1795—1862), Orlay-Petrics Soma (1822—1880) és Than Mór (1828—1899).

12 Debreceni Ellenőr 1894. okt. 15. sz. (Zoltai)

13 Nagybákay (Rickl) A. L.: i. m. a „Török császár” bolt Dragota Ignác alatt, 1839— 1855. c. fejezet. Az étkészletből egyetlen lapos tányér és egy mártásos csésze maradt meg.

14 Kéry Gyula: Friss nyomon. Apróságok. Petőfi Könyvtár I. k. 159—171. old.

19