A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Kronológia - Gazdag István: Debrecen történeti kronológiája I. rész

Debrecen város történeti kronológiája az I. századtól 1526-ig

I. század

A Szabolcs u. 4. sz. alatt dák jellegű kerámia lelet bizonyítja a megtele- pedettséget ebben a korszakban.

Mesterházy

II—III. század

A római császárkori Barbaricum indoeurópai származású szarmata népességének itteni lelőhelyei: Bellegelő 266. sz. Kaposi József tanyája; Lovász zug; Kenyeres dűlő.

Mesterházy

IV. század

Az itt élő szarmaták településének és temetkezésének lelőhelyei: Városi Téglagyár; Alföldi Téglagyár; Gőztéglagyár; Köntösgátsor 47. sz. Bertók János földje; Szabolcs u. 33.; Szoboszlai út eleje; Könyves Tóth Kálmán u. 26.; Kertész u. 4/b.; a volt polgári repülőtér; Nyúlás; A Tócó menti szennyvízszűrőtelep.

A germán gepidákhoz tartozó sírlelet: Nagyhegyes 41. sz. Jóna tanya; településhez tartozó lelet: Városi Téglagyár.

Mesterházy

V.század

A gepidákhoz kapcsolható sírlelet került elő Csereerdőn.

Mesterházy

VII—VIII. század

A Kárpát medencében tartós birodalmat létrehozó belsőásiai eredetű avarok középső és kései korszakának sírleletei: Bellegelő; Vértesy-tégla- gyár; Nyulas-honvédbarakkok; Ondód Gáli dűlő.

Mesterházy

X—XI. század

A honfoglaláskori magyarság sírleleteinek lelőhelyei: Diószegi út eleje— Átkosföld; Szabolcs u. 4. sz.; Vincellér u. 19. Települések leőhelyei: Böszörményi út 99. — a Baromvásártér mögött; Böszörményi út 164. és 178.; Nyulas-Lóversenytér; Nagyerdő — az egykori városi erdőhivatal mellett; Városi Téglagyár.

Mesterházy

XI—XIII. század

A későbbi belváros területén korai települések, melyek falvakká fejlődtek: Debrecen; Torna — későbbi nevén Boldogasszonyfalva majd Boldogfalva; Szentlászlófalva. A XII—XIII. században meglevő temetők: Mike187