A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Kronológia - Gazdag István: Debrecen történeti kronológiája I. rész
pércsi út; Attila tér; Széchenyi u. — Siketnéma Intézetnél; Csap u.; Debrecen Szent András egyháza körüli temetője. Mesterházy 1235 A település neve — eddigi ismereteink szerint — először fordul elő írott forrásban, a Váradi Regestrumban. VR. 305. 1241 Debrecen területén kialakult településeket a tatárok bizonyosan elpusztították. 1271 A birtokos család tagjainak első okleveles említése: „Debrecen-i Rophoin és Péter nemes urak”, (a család fiágon 1404-ben halt ki.) Györffy 609—610. 1282 Debrecen egyik földesura Rophoin bán, alatta kezd kialakulni a későbbi ún. debreceni uradalom. H. I. 127. 1289 Rophoin bánt újból, mint Debrecen déli részének földesurát írja egy oklevél. Á. IX. 507. 1291—1294 között A váradi püspökség gabonatized jegyzéke szerint a település három részbirtokosa (a birtokrészek nagyságrendjében): Rophoin bán, Dózsa és Péter. Dózsa unokaöccse volt Rophoinnak, Péter távolabbi rokon. Jakubovich 222, 298. és 358. 1280—1300 között Felépült a Megerősített földesúri kúria, a későbbi „régi vár” (vetus castellum) a mai Csapó, Vár és Vörös Hadsereg utcák által bezárt területen. Módy 1297—1317 között Imre váradi püspök felszentelte a debreceni Szent András templomot (több mint valószínű, hogy a gótikus egyház első építési fázisa). Módy 188
