A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Forrás - Gazdag István: Bihar vármegye mezőgazdasága az első világháború előestéjén

gazdaságokat kell szervezni (utakat, istálókat és kísérleti telepeket). A ki- rendeltség e témával igen behatóan — az állattenyésztés súlyának megfelelően foglalkozott.

Az állattenyésztés: a mezőgazdaság vezető ágazata volt.

Szarvasmarha: a fehér nagy fajtákról most térnek át a vöröstarka tájfajtára. A tenyésztési feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek sok esetben — még az alföldi területen is hiányoznak (rendszeres legeltetés, takarmány termesztés), nem beszélve a hegyvidékiről. A gazdaköröknek szorgalmazni kell a törzskönyvezést, a tej ellenőrzését, az állatbiztosító szövetkezetek létrehozását, a községi állatorvosok szerződtetését és a községi bikaistálló felállítását. A kirendeltség a tenyésztési feltételek javítása érdekében vetőmag biztosítással igyekezett a lucerna és vöröshere termesztését növelni. Tervezik központi takarmány előkészítő kamarák létesítését, import állatok beszerzését az ország nyugati részéből és tej szövetkezetek szervezését. A lótenyésztés Arad és Bihar megye egyes helyein magas szinten volt. További feladatok: tájfajták meghonosítása, fedeztető állomások szervezése, csikófuttatók létesítése.

A sertéstenyésztési kedv csökkent. Tenyésztési szinten a mangalica állomány volt néhány gazdaságban.

A juhtenyésztés érdekében nyájakat kell importálni. A baromfitenyésztést a kisgazdák körében kell szervezni.

A méhészkedés feltételei jók. A kirendeltség egész területén megtalálható a „méhészeti hajlam”. A három vármegye 542 községében 4041 méhtenyésztő van: 23 000 kaptárban és 12 494 kaskában 35 499 méhcsalád van. Feladatok: kaptárkészítő telep szervezése, minta méhészet létesítése, méhészeti tanfolyamok szervezése, családok kiosztása.

Növénytermesztés. A talajművelés javítása érdekében a trágyázás mellett a mezőgazdasági gépek beszerzését, használatát sürgette a kirendeltség. A gépeket 15—20%-os kedvezménnyel szerezhették be a gazdakörök.6 A kirendeltség 40 községben létesített minta trágyatelepet; szorgalmazta a műtrágyázást is (1914-ben 100 q szuperfoszfátot osztottak ki ingyen a gazdáknak). Ösztönözték a vetőmagtermelést, elsősorban a búzából és tengeriből.7

A kertészet színvonalát járásonként minősítették, ennek alapján Arad megyében 8, Biharban 11 és Szilágyban 6 járás területén jó színvonalú kertészkedés folyt. Feladatként jelölték meg járási faiskolák szervezését és gyümölcsfeldolgozó telepek létesítését.

Munkásközvetítés. Arad és Bihar megyékben munkaerőfelesleg mutatkozott. A kirendeltség 1914. X—XI. hónapokban 6000 munkanélkülit helyezett el szerte az országban.

Gazdasági ismeretterjesztés. Az önálló gazdasági ismétlőiskolák mellett

6 A gazdakörök — a kirendeltség támogatásával — 1914-ben a következő gépeket szerezték be: 4 tengeri morzsoló, 1 répavágó, 1 szecskavágó, 13 szőlőpermetező, 1 vetőgép, 2 kalmár rosta, 2 trieur, 1 db hídmérleg, 10 aratógép, 100 marokrakó-ara- tó gép, 2 motoros eke. Prefectura Jud. Bihor. Bihar vármegye Főispánja. 147. d. 1915.

7 Rendszeresen sor került minőségi vetőmag osztására: 1913-ban búza vetőmagot kapott Arad megye — 100 000 kg, Bihar megye 380 000 kg, Szilágy megye 381 968 kg. Őszi rozsot kapott Bihar megye — 16 200 kg. összesen: 152 község, 2140 kisgazda. 1914-ben hasonló akcióra került sor.

181