A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Forrás - Gazdag István: Bihar vármegye mezőgazdasága az első világháború előestéjén
ponti Hitelszövetkezet nagyváradi képviselője, az összes járási szolgabí- rák”. A gazdakörök napi és szaklapot járattak, 150—200 kötetes könyvtárral rendelkeztek. Több gazdakör közösen szerzett be gépeket, vásárolt vetőmagot, műtrágyát és erőtakarmányt. Jó néhány helyen mintha tárgyate- lepet is létesítettek, beszereztek tenyészállatokat, törzskönyvet vezettek, berendezkedtek tejminőség ellenőrzésre. Arad vármegyében 19, Szilágy vármegyében 56 gazdakör működött. A jelentés hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a gazdakörök és a vármegyei gazdasági egyesület közötti kapcsolatot. A kirendeltség területén 24 állat- biztosító szövetkezet alakult meg. Kiterjedt hitelszövetkezeti hálózat működött a megyék területén: Arad megyében 36 — tevékenysége kiterjedt 91 községre Bihar megyében 85 — tevékenysége kiterjedt 317 községre Szilágy megyében 49 — tevékenysége kiterjedt 167 községre A hitelszövetkezetek fontos feladata volt, hogy támogassák a gazdakörök akcióit. Az értékesítő és fogyasztási szövetkezetek száma: Arad megyében — 52. Biharban — 120, Szilágyban — 41. A Hangya 1914 második felében gabona raktárszövetkezeteket létesített megyénkben kettőt és Arad megyében is kettőt. Mind a három megyében — az utóbbi években — több nagybirtok lett parcellázva. Több község és úrbéres közönség vásárolt birtokot, főként közlegelő céljára. A parcellázásból eredő terhek az 1912 év óta tartó gazdasági és pénzválság folytán, sajnos egyes községek lakóit súlyos anyagi zavarokba juttatták és sok gazdának nem egy esetben a parcellázás előtt tulajdonát képező tehermentes birtokrésze is elúszott”. A három vármegyében több nagy és középbirtok került feldarabolásra. Bihar vármegyében ezenkívül az Alternista bank a püspök birtokából 12 000 kh-t bérelt s ebből három középbérletet létesített 4115 kh-on, 9200 kh-ból pedig 10— 20 holdas kisbérieteket alakított. „Mint általában mindenütt, úgy ebben a körzetben történt parcellázások egy részénél is nagy szerepet játszott a földművesnép földéhsége, amely nem a birtok jövedelmezőségében, hanem a terület növelésében látta boldogulását”. A tagosítás folyamatban van. Bihar vármegye hét községében már megvolt. Megkezdődött Arad megyében három, Biharban 28 és Szilágy megye kilenc községében. A törekvés a szétaprózás megszüntetése, a tanyaközpontok, utak kialakítása, mindezek alapján új gazdasági rendszer meghonosítása. A kirendeltség ennek érdekében elsősorban a kisbortokosok körében szorgalmazta a tanyák korszerű berendezését, a vetésforgó használatát, a gazdaságos gépek használatát. A legelőkkel kapcsolatos teendőket a két alaptípusú legelő köré csoportosították: az alföldi területen a helyes kezelést állították előtérbe, az okszerű javítással (a szikes területek javítása, a vadvizes helyek lecsapolá- sa, a gyomirtás). De ösztönözték a gyepek felújítását, a trágyázást, a kutak—itatok létesítését és a fásítást; a hegyvidéki területen a legelők javarészét felszántották (volt olyan helység, ahol 60°/0-ot) a megmaradot- tak nagy része meredek, kopár és sziklás — tüskével benőtt. Ezeknek a visszaszerzése igen hosszadalmas és meglehetősen kilátástalan. Van azonban 16 500 kh havasi legelő — ezeket fokozottabban kell hasznosítani. Ezeknek a javítása szükséges és eredményes lehet. Ezekre alapozva havasi 180
