A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Forrás - Gazdag István: Bihar vármegye mezőgazdasága az első világháború előestéjén

— a mezőgazdaság érdekében hozott s azzal kapcsolatos törvények és rendeletek végrehajtását ellenőrizze,

— a területen működő s alája rendelt szakhivatalok, intézetek és önálló működésre jogosított szakközegek munkáját ellenőrizze, azokat tevékenységre ösztönözze s feladatának teljesítésében támogassa,

— a területén működő — gazdasági célt szolgáló — egyesületek, gazdakörök, gazdasági munkásegyesületek, szövetkezetek alapszabályszerű működését figyelemmel kísérve, azokat feladatuk teljesítésében támogassa,

— a gazdatársadalomnak testületi és szövetkezeti szervezkedését elősegítse, s mindazokban a kérdésekben, amelyek intézésébe a gazdatársadalmi szervezetek bevonhatók, azokkal lehetőleg karöltve járjon el”.

A kirendeltség három megye mezőgazdaságával foglalkozott. írásunkban elsősorban a bihari helyzetre koncentrálunk, de Arad és Szilágy megye adatait is közöljük összehasonlítás érdekében. A nagyváradi miniszteri kirendeltség működését az 1913. év második évnegyedében kezdte meg. Az első év működésének természetszerűen legfőbb adatát az képezte, hogy a gondozásra bízott területnek gazdasági viszonyaival, szükségleteivel megismerkedjék s a földművelésügyi érdekeit szolgáló hivatali és gazdatársadalmi szervek között az eredményt biztosító együttes munkához szükséges kapcsolatokat létrehozza, valamnit működési köréről gazdatársadalmát tájékoztassa.

A miniszteri kirendeltség a földművelésügy minden ágazatával behatóan foglalkozva igyekezett megállapítani, hogy működési területén a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében melyek a legfontosabb és legsürgősebb teendők. Megszabott hatáskörében — a rendelkezésre bocsátott hitelekhez mérten — igyekezett a szükségesnek vélt munkálatokat megindítani, illetve az ezek megindításához szükséges terveket, javaslatokat elkészíteni.

A jelentés csupán a kirendeltség által a földművelésügyi kormányzat programja alapján megindított munkálatok eredményeiről számol be, de nem terjed ki a kirendeltség azon működésére, melyet a minisztérium által kiadott rendeletek végrehajtásánál csupán ellenőrző vagy felügyeleti teendőket látott el. Magában foglalja azonban a jelentés a megkezdett munkálatokkal kapcsolatban tervezett jövő feladatokat is.

Az 1914. év közepén kitört háború a kirendeltség működését is más irányba terelte, a gazdasági fejlesztés megkezdett munkálatait legtöbb esetben felfüggesztette s a kirendeltség egész tevékenységét nagyarányú vetőmag szükséglet fedezése, a gazdasági munkálatok biztosítása, munka- közvetítés s élelmezés ügyeinek ellátása vette igénybe. A jelentés a kirendeltség évi tevékenységéről a következőket tartalmazza:

Gazdatársadalmi szervezkedés: „A miniszteri kirendeltség — különösen Bihar vármegyében — legelső sorban a gazdatársadalom szervezkedését, gazdakörök alakítását tartotta szükségesnek, minthogy a vármegye 111 nagy és 380 kis községében csupán négy olyan gazdakört talált, mely működést is fejtett ki”. Tíz gazdakör formálisan működött. A kirendeltség- szervezésében 1914 telén 63 új gazdakör alakult. Az alapszabály értelmében a gazdakör elnöke és jegyzője hivatalból tagja a vármegyei gazdasági egyesületnek. A Bihar vármegye Gazdasági Egyesület választmányában a vezető birtokos elemen kívül helyet foglaltak az erdészeti, gazdasági és állategészségügyi felügyelők, a kultúrmérnökség, az Országos Köz179