A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Nagybákay Antal: Egy régi debreceni kereskedőház történetéből

EGY RÉGI DEBRECENI KERESKEDÖHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL Nagybákay Antal Zelmos

Édesapám emlékének!

A ház, melyről írni akarok, a mai Vörös Hadsereg útja 39. sz. alatti (a múlt században Piac utca 1823 sz.) régi, szép kalmárház. Debrecenben ma ez a ház a „műemlékjellegű és városképi jelentőségű” épületek közé tartozik: „lakóház, egyemeletes, klasszicista az 1820-as évekből, gömbösüveg boltozatú kapualjjal, díszesen faragott eredeti kapuszárnyakkal”.1 E rövid szakszerű bemutató mellett álljon itt, a ház költői leírása is: „ ... a Piac utcán ódon sikátorra emlékeztető, keskeny, hosszú kettős udvarával tömör méltóságában máig fennáll. Bástyavastagságú kőfalai között hídszerű felépítménnyel kettérekesztett várudvarán az emeletes öreg házba beépítve: boltív és lakószobák, óriási kalmárbolt, irodahelyiségek, raktárak, pincék s a második, belső udvar mélyén ólak, kocsiszínek sorakoznak zegzugos összevisszaságban, vastáblás ablakokkal, kongó vasajtókkal. Velencei művű réz oroszlánfej kilincses tölgy kapun át lehet bejutni ide, a nehéz tölgykapun a ragyogó szép oroszlánfej már kívülről büszkén jelképezi az ősi nagykalmár gazdagságot... A nyiszorgós, kanyargós tölgyfa lépcsőkről rejtelmes homályba süppedő folyosókon esténkint árnyalakok kelnek életre .. ,”2

Azonban a ház klasszicista homlokzata ellenére sokkal régibb múltra tekint vissza az 1820-as éveknél. Ezekben az években minden valószínűség szerint csak átépítése, bővítése történt meg akkori tulajdonosa: Rickl I. József Zelmos anyag- és fűszerkereskedő, vagy ahogyan akkor nevezték: „német kalmár” által.3 Zoltai Lajos, Debrecen város történetének egyik legkiválóbb kutatója szerint ugyanis: „...a Piac utcai 39. sz. keskeny homlokzatú emeletes házat 1789. óta mondják magukénak a Pestről idetelepedett Rickl (Richel) József német kalmár elmagyarosodott egyenes leszármazottai. Ez a ház annakelőtte Fényes István kalmáré volt. Rickl József 1786-tól fogva lakott benne, három évig mint bérlő .. . kereskedése

1 Balogh István: Debrecen. Bp. 1958. 82. old.

2 Móricz Pál: Magyar Sirató. Feljegyzések, történetek a régi magyar életből. Tahi- tótfalu. É. n. 111. old.

3 Zelmos férfi keresztnév, az Anselm német név magyar változata, női megfelelője az Anselmából magyarosított Zelma.

17