A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Műhely - Mervó Zoltánné: Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal és a Munkaerőtartalékok Hivatala 51. sz. debreceni kirendeltségének iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (1947-1951)

letményeiket az állami illetményhivatal biztosította, de a működési kiadások az iparügyi tárcát terhelték.29 30

A munkaközvetítő hivatal feladata:

— a munkaerőnyilvántartás vezetése,

— minden munkavállalóról törzslap kitöltése,

— a közvetítő tevékenységről napló vezetése,

— statisztikai adatok a munkásvándorlásról, a szakmák közötti hullámzásról, a munkapiac helyzetéről.

Hajdú megyében a községi szakmaközi bizottságok gondoskodtak a községekben levő szakszervezeti tagok foglalkoztatásáról, sőt a munkáselbocsátások kérdésében is a szakmaközi bizottság döntött pl. a hajdúdorogi Dohánybeváltóban.'50

Sajnálatos, hogy a munkaközvetítő hivatal működéséből a nyilvántartások és a naplók nem maradtak meg, csupán a statisztikai adatszolgáltatások állnak a kutatók rendelkezésére.

Annak ellenére, hogy a 48 400/1946 Ip. M. sz. rendelet a szakszervezetek közvetítő tevékenységét paritásos alapon szervezte és minden munkaközvetítő mellé munkáltatókból és munkavállalókból álló munkaközvetítő bizottságot is szervezett, az érdekképviseleti szervek, közöttük a GYOSZ és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is támadta a szakszervezeti munkaközvetítést és állami munkaközvetítő felállítását sürgette.31

A tervgazdálkodás megvalósítása előtérbe helyezte a tervszerű munkaerőgazdálkodás biztosítását, központi irányítását s a változások szükségességét a szakszervezetek is elismerték:

,,1945 nyarán harcoltunk azért, hogy a munkaközvetítés jogát a szak- szervezetek számára biztosítsuk ... Ma már a szocializmust építjük, gazdasági tervünk biztosítása nemcsak gazdasági vonalon szükséges, hanem elsősorban a termelés legdöntőbb tényezőjének a munkaerőnek megfelelő helyre való elhelyezése, valamint a szükséglet biztosítása parancsolóan írja elő a munkásosztálynak, hogy megteremtse a maga tervszerű munkaerőgazdálkodását, melynek egyik előfeltétele az egységesen megszervezett és irányított munkaközvetítés ... Az egészséges munkaerőgazdálkodási terv érdekében feltétlenül szükséges, hogy az új szervezet magába foglalja ne csak az ipari és kereskedelmi, hanem a mezőgazdasági munkaerőgazdálkodás egységes szempontok alapján történő irányítását is. Ezt nemcsak az a körülmény teszi szükségessé, hogy a mezőgazdasági munkásság egy része hol az iparban, hol a mezőgazdaságban keres elhelyezkedést, hanem az ország fokozódó iparosodása következtében az ipar a mezőgazdaságból elégíti ki munkaerőszükségletét. A munkaerőállomány áttekintésére csakis olyan szervezet képes, amely az ipari és mezőgazdasági munkapiacot egyaránt szem előtt tartja és irányítani is tudja.”32

E célkitűzés végrehajtását szolgálta a 12 400/1948. Korm. sz. rendelet (MK 272), mely életre hívta az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalt és mellette Munkaerőgazdálkodási Tanács szervezését is előírta.

A rendelet szerint „a Hivatal és a Tanács a miniszterelnök főfelügyelete alatt áll, aki ezt a jogkörét a Gazdasági Főtanács útján gyakorolja.” A fel29 Uo. 69/1949

30 Uo. 15/1949

31 Baksay Z.: i. m. 169—170. old.

32 SZKL. SZOT munkaközvetítő osztály jelentése, 1948.

147