A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Műhely - Mervó Zoltánné: Az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal és a Munkaerőtartalékok Hivatala 51. sz. debreceni kirendeltségének iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (1947-1951)

adatok sorában szerepelt többek között a fizikai és szellemi munkaerők számbavétele, a munkaerőszükséglet felmérése, az általános munkaközvetítés, valamint a tanoncközvetítés, a szakmunkás utánpótlás biztosítása, a szakmai átképzések, a tanoncképzés tervszerű irányítása.

A munkaerőgazdálkodás megnövekedett szerepét mutatja az a körülmény, hogy a munkaközvetítést állami szervre: az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalra bízta a kormány, míg az ötéves terv munkaerőszükségletének felmérését és elkészítését az Országos Tervhivatal feladatává tette. Mint Baksay Zoltán „A munkaerőhelyzet alakulása és a munkanélküliség felszámolása Magyarországon” című nagyszerű munkájában megjegyzi „ezek az intézkedések arról tanúskodtak, hogy az ipari fejlődés következtében a munkanélküliséget lassan a munkaerőgondok váltják fel.”33

Az OMH megszervezésének időszakában a tervgazdálkodás bevezetésének, valamint az államosításoknak eredményeként lényegesen csökkent a korábban észlelt óriási munkanélküliség s a hároméves terv sikeres végrehajtásával véglegesen felszámolta az ország.

A 12 400/1948. Korm. sz. rendelettel megalakult Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal átvette a korábban működő összes szakmai és szakmaközi munkaközvetítő hivatal funkcióját. A rendelet a törvényhatósági jogú és a megyei városokban, valamint a járási székhelyeken a Hivatal közvetlen irányítása alatt álló körzeti kirendeltségek szervezését írta elő, melyek felállítására 1949 első felében került sor/4

Az OMH átvette a Szakszervezeti Tanács munkaközvetítő osztályának, az Állami Munkaerőgazdálkodási Bizottságnak és az Építés és Közmunkaügyi Minisztérium munkaerőgazdálkodási osztályának ügykörét és a mező- gazdasági munkaközvetítésre is kiterjesztette működését, melyet korábban a 100 800/1945. F. M. sz. rendelet (MK. 160) alapján a FÉKOSZ látott el.

Az OMH járási kirendeltségek felállítása nem ment gördülékenyen. Problémák jelentkeztek a községekben. Míg korábban a munkaközvetítést községekben a szakmaközi bizottság intézte főleg társadalmi munkában, addig az OMH járási szervezetei a községekre háruló teendőket csak lassan vették át. Valószínűleg ebből adódott Balmazújvároson, hogy 1950- ben még mindig tisztázatlan volt, hogy pl. a tanoncidő megrövidítésével kapcsolatos tennivalók, a tanulószabadítási ügyek mely szerv feladatát képezik, tekintettel arra, hogy időközben — 1949-ben — az ipartestületek is megszűntek.35 36

Bár a rendelet még 1948 novemberében megjelent, az elnevezések is tisztázatlanok még 1949 februárjában is. Az OMH debreceni és hajdúböszörményi kirendeltségének iratai között a következő elnevezéseket találjuk:

— a Magyar Szabad Szakszervezetek Munkaközvetítő Hivatala;

— SZOT Járási Titkárság;

— Szabad Szakszervezetek Szakmaközi Munkaközvetítő Hivatala és csak 1949. március 23-án jelenik meg az OMH Kirendeltség elnevezés.30

Az OMH kirendeltség tevékenysége kezdetben a munkakeresők nyilván33 Baksay Z.: i. m. 116. old.

34 Tiszántúli Néplap 1949. április 16.

35 HBmL. XXIV. 676—93/1950

36 Uo. Hajdúböszörményi Kirendeltség iratai 1949

148