A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei
tobágyi állattenyésztéshez fűződő érdekeit fokozatosan szolgálni kívánja.”22 A bérbeadás eddig elháríthatatlannak látszó akadálya 1947 őszén tulajdonképpen a befejezés előtt állt. Arról volt szó, hogy az ez évre előirányzott jóvátételi szállítás után a Jóvátételi Állomás elhagyja Hortobágyot, s már felesleges nyolc évre velük szerződést kötni. A Jóvátételi Hivatal 1947 december 31-én visszaadta a városnak az általa elfoglalt területet, így a város, mint azt Dr. Zalányi miniszteri tanácsos feljegyzéséből megismerjük, Hortobágyot a FM rendelkezésére bocsáthatta, hogy a szerződést megköthessék.23 24 A bemutatott Hortobággyal kapcsolatos példák alapján is láthatjuk, hogy Magyarország mezőgazdasági viszonyai a felszabadulás után fokozatosan alakultak. A nagybirtok 1945—1947 között lényegében és fokozatosan megszűnt, s ami a földosztás viharai után megmaradt, nagyobbára állami kezelésbe került, hogy az új viszonyoknak megfelelően jobb gazdálkodást folytasson és egyben mintául is szolgáljon, s példát mutasson a kisparaszti gazdálkodásnak. Annyi bizonyos, hogy az állami gazdaságok zömmel a régi nagybirtokokból alakultak, s természetesen nem egyszerre kerültek állami kezelésbe.2'* Példát és segítséget nyújtó mintagazdaságokat kívántak létrehozni, hogy az újratermelés megteremtésének lehetőségeit, majd fokozásának feltételeit biztosítsák pontosan az által, hogy részben nemesített vetőmag, és az állattenyésztés, illetőleg szaporítás céljaira megfelelő alap álljon rendelkezésre. Nagy munkát és nagy feladatot jelentett ez abban az időben, amikor a mezőgazdaság és az állattenyésztés a II. világháború után leromlott, s új feltételeket kellett teremteni talpraállítására. Nem csupán helyreállításról kell itt beszélni, hanem új üzemszervezésről, s azokról a rendkívül 22 HBmL. XXI. 505/b. 1. A Hortobágy bérbeadása az FM-nek. (Nyers tervezet. 1947. máj. 28.) Nem tartoznak a bérletbe a már bérbeadott területek, Tógazdaság, Orsz. öntözési Hív. bérlete, hidak, útőri házak, átereszek ..., (az 500 holdas Borsósi lapos). A Halastót mint bérletet 1961-ben a korábbi szerződés lejártával átveheti. A Haszonbérlő vállalja a csatornázási terv elkészítését, fenntartását. Megvalósítandó: 1. Nonius törzstenyészet, 2. Magyar alföldi szarvasmarha törzstenyészet, 3. Magyar tarka szarvasmarha törzstenyészet, 4. Borzderes szarvasmarha kísérleti törzstenyészet, 5. Mangalica sertés törzstenyészet, 6. Juh törzstenyészet, (fehér és fekete racka is), 7. Víziszárnyas törzstenyészet. Haszonbérlő kötelezettséget vállal, hogy ezen állattenyésztő gazdaságokban az 1960-ik év végéig össesen 3000 db jó- százlétszámnak megfelelő számú apaállatot állít be, s felépíti a szükséges épületeket, építményeket, utakat, kutakat, gépi berendezéseket, gondoskodik az egyes gazdaságok területén foglalkoztatott munkavállalók családtagjainak egészségügyi, állategészségügyi, kulturális, szociális jogszerű igényeinek kielégítéséről. Gondoskodik a szikjavítás, legelőművelés, takarmánytermesztés, állattenyésztés terén elért tudományos és gyakorlati eredmények és hasznos tapasztalatok Hortobágy különleges viszonyaihoz mérten alkalmazást nyerjenek. Öntözőberendezéseket tart üzemben. Szántóföldi művelésre legfeljebb hatezer holdat fordítanak. Debrecen gazdaközönségének állatállománya számára a legelőt biztosítja (az 1886. évi legeltetési szabályrendelet alapján) 16 000 számos jószágnak. A tervezet körültekintően kiterjed a csárda védelmére, muzeális értékek találására, de az állam fenntartja a földben levő gáz és egyéb ásvány tulajdonjogát. A város átad 1948. március 1-én hét anyakancát és ezek csikóit 3 törzsmént. Cserébe kap 5 nonius heréit lovat a felállítandó városi ötösfogat számára. 23 HBmL. XXI. 505/b. 1. 24 Szakács S.: i. m. 7—8. old. 128
