A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei

nagy nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdeni egyrészt az alakuláskor, majd a fejlődés során még sokszor, hogy egy új tartalmú szocialista gazdasági forma alakulhasson ki.

Az a tény, hogy egyes birtokok, vagy birtokrészek — s így volt ez Debrecen város hortobágyi birtokai esetében is — a háború után még hosszabb ideig műveletlenek voltak, állapotuk nagyon elhanyagolt, nagymértékben befolyásolta a terméseredményeket. Ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy a művelés alapfeltételeit is csak nehezen lehetett biztosítani, ami a minimális és meglehetősen leromlott állatállománnyal is összefüggésben van, már csak a meg nem felelő épületekről, igásállatokról, a gyenge gépi felszerelésről, valamint a pénzügyi nehézségekről kell szólni és pontosan ösz- szeáll a kép.25 26

„A földreform előtt csak hat nagy, a földreform után három nagy és több kisebb állami gazdasággal rendelkeztünk. Az állami gazdaságok területe lényegében megegyezett a földreform előttivel.”36 Sok és nagyon komoly változásnak kellett történni ahhoz, hogy a nehéz helyzet gyökeresen megváltozzék. Ehhez nyújtott segítséget a Magyar Köztársaság kormányának 12 490/1948. Korm. számú rendelete is, amely eddig csak képzelt, de most megvalósítható lehetőséget teremtett, s teljes terjedelmében való megismerése nagyon fontos.

„A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése, különösen a dolgozó parasztság szövetkezeteinek vetőmaggal és tenyészállatokkal való támogatása, a tervgazdálkodás előmozdítása, valamint a nagyüzemi termelési módszereknek az öntözéses és gépesített mezőgazdálkodásnak ösztönző bemutatása céljából a magyar köztársaság kormánya 1946. XVI. te. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendedli:

1. § A földmívelésügyi igazgatás alatt álló állami birtokból vagy bérletekből Mezőgazasági Nemzeti Vállalatokat kell létesíteni.

2. § A Mezőgazdasági Nemzeti Vállalatokat tájegységenként, vagy különleges termelési szempontok szerint oly módon kell megszervezni, hogy azokon nagyüzemi gazdálkodás okszerű és példaadó módon legyen folytatható.

3. § Egységes irányításra központi szervet kell létesíteni. Budapest, 1948. dec. 10. Dinnyés Lajos s. k. miniszterelnök”.27

A rendelet szellemében létrejött Nemzeti Vállalatokat, az állami gazdaságok első elődeit, mint amilyen a Hortobágyi Állami Gazdaság jogelődje is volt, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága irányította és ellenőrizte. E rendeletnek megfelelően az 1795/1948. MT számú alapító okriat szerint a Nemzeti Vállalatok idején 1948. december 17-i dátummal három nemzeti vállalat alakult Hortobágyon: a Hortobágyi Állami Gazdaság NV, az Ohati Állami Gazdaság NV, és a Hortobágyi Halgazdaság. Mindegyik külön önálló jogkörrel és elhatárolt feladatkörrel működött. A gazdaságok ebben a

25 Uo. 7., 10., 15., 39. old.

26 Gonda Béla: A földművelésügyi közigazgatás a felszabadulás utáni első években (1945—1948). In: A földművelésügyi szakigazgatás története 1867—1948. Bp. 1970. (Szerk.: Pataky Ernő) 300. old.

27 Magyar Közlöny 274. szám. Bp. 1948. dec. 31. A mezőgazdasági nemzeti vállalatok létesítéséről.

129