A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április) II. közlemény

mondván: a Népszava hű marad hét évtizedes múltjához, programjához, a demokráciához és a szocializmushoz.82

Az indulás dátumát alighanem tudatosan jelölték ki. Az SZDP és az MKP debreceni pártközi bizottsága ugyanis január 21-én írta alá a két munkáspárt együttműködési megállapodását. Feltehetően megegyeztek abban is, hogy a dokumentumot egyszerre teszik közzé saját lapjaikban, mint ahogy az január 26-án meg is történt.83 A Népszava egyébként 6000— 8000 példányban jelent meg, s eljutott a legtávolabbi városokba, községekbe is. Rutinosan szerkesztett, jól tördelt, világosan áttekinthető lap volt, mindig négy oldalon nyomták.8'1

A Népszava legfontosabb feladata a szociáldemokrata párttagok tájékoztatása és eszmei-politikai orientálása volt. Közleményeinek nagyobbik hányada hír, tudósítás a hazai és külföldi eseményekről, a hadihelyzetről; e tekintetben tartalmilag sem nagyon különbözött a Néplap tói. Sajátosságát az adta, hogy a szociáldemokrata pártmozgalomról részletesebben szólt és a híreket saját szemszögéből magyarázta. Rendszeresen állást foglalt a legfontosabb belpolitikai kérdésekben — az SZDP debreceni Országos Pártvezetőségének december végén kidolgozott akcióprogramját, illetve a budapesti vezetőség útmutatásait követve. A koalíciós együttműködés híve volt, elfogadta, támogatta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és a kormány programját, de az SZDP ettől némileg eltérő koncepcióját tekintette mérvadónak, a szocialista perspektívájú demokrácia jelszavát tette magáévá. Nagyon helyesen kiemelte a két munkáspárt összehangolt tevékenységének fontosságát, a dolgozó osztályok és rétegek szövetségének jelentőségét, de a burzsoázia bizonyos rétegeivel való összefogást ellenezte. Komoly érdemeket szerzett azzal, hogy gyökeres, átfogó demokratikus átalakulást sürgetett, egyebek között felismerte a radikális földreform várható politikai hatását is.85

Budapest felszabadulása után nem sokkal a Népszava visszaköltözött a fővárosba,86 Debrecenben február 22-én jelent meg utoljára (ez volt a 23. szám). Az SZDP debreceni Országos Pártvezetősége és helyi szervezete sem maradt újság nélkül — eqyetlen napig sem. Már 1945. február 23-án útjára indult — 1. évfolyam 1. számként — a Tiszántúli Népszava. Alcíme változatlan, miként kiadóhivatala, szerkesztősége, nyomdája, felelős kiadója, felelős szerkesztője és jórészt munkatársi gárdája is. Továbbra is Marosán György és Gergely István a két jellegadó szerző, de gyakrabban publikált Benjámin László is. Ekkor tűnt fel az újságban Kellér Dezső,

82 Szabadság hajnalán ... = Népszava, 1945. jan. 26. 1. old.

83 „Együtt a demokráciáért — Munkásegység!” = Népszava, 1945. jan. 26. 3. old. — Vő: Strassenreiter Erzsébet: A Szociáldemokrata Párt újjászervezése (1944. október—1945. június. = Párttörténeti Közlemények 1971. 3. sz. 19. old. (a továbbiakban: Strassenreiter, 1971.); Strassenreiter, 1983. 117. old.

84 A Népszava az utcán ... = Népszava, 1945. jan. 27. 4. old. — A példányszámokról a visszaemlékezések adatai ellentmondóak: Nagy Károly 8000, Bakó Imre pénztáros 6000 példányt említ; Vö: Pinczési P.: i. m., ill. A „Népszava” hőskoráról beszél Bakó Imre ... = Tiszántúli Népszava, 1947. jún. 1. 2. old.

85 Vö: Strassenreiter, 1971. 15—16. old.; Strassenreiter, 1983. 109—110., 117., 119., 122. old.

86 Előzményeiről: Strassenreiter, 1971. 24., 26—29., 32—34. old.

112