A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április) II. közlemény
Lippai Imre, Ágoston György, Fahidi József neve. Márciusi látogatásakor Szakasits Árpád, a párt főtitkára két vezércikket adott a lapnak.” A Tiszántúli Népszava tartalmilag is szerves folytatása volt a Népszavának-, profilja, politikai irányvonala ugyanaz maradt, s változatlanul sok országos érdekű közlemény jelent meg benne. Bizonyos hangsúly-eltolódások azért érzékelhetők voltak; pl. sűrűbben és aprólékosabban foglalkozott a pártszervezés tennivalóival. Amikor a kormány Budapestre költözött, vele együtt eltávozott a városból az SZDP debreceni Országos Pártvezetősége is, illetve az itt maradt tagok országos hatásköre megszűnt. Bár budapesti szerkesztői és főbb munkatársai egyelőre még itt maradtak — pl. Gergely István május 20- ig —, a Tiszántúli Népszava ekkor végleg vidéki lappá vált. Sajátos módon jutott laphoz a függetlenségi front harmadik nagy pártja, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt. Egyik nemzetgyűlési képviselője, Szigethy Gyula volt az elnöke (gyakorlatilag tulajdonosa is) a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt-nek, amely több mint húsz éve adott ki egy polgári liberális napilapot, a Debreczent. Ezt a németek betiltották, s most kézenfekvőnek látszott, hogy a párt újítsa fel. Szigethy azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az Rt. legyen továbbra is a kiadó. Végül kompromisszumos megoldás született: az újság az Rt. birtokában marad, anyagilag független lesz a párttól, de politikailag annak vonalát képviseli, helyt ad a közleményeinek.87 88 89 1945. február 8-án a Debreczen 22. évfolyama így indult meg, megtartva alcímét is: „Keletmagyarországi napló”. Bár kezdettől fogva az FKP célkitűzéseinek szószólója, csak február 23-tól (a 14. számtól) jelezték rajta a politikai hovatartozást. Ekkor egészült ki az alcím a „Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párti újság” szavakkal. Több mint egy hónapon át volt az FKP központi lapja, egészen addig, amíg március 31-én újra megjelent a budapesti Kis Űjság. Átlagosan 8—10 000 példányban41 és mindig négy oldalon látott napvilágot; a kiadóvállalat nyomdájában készült. A kiadóhivatal, a nyomda és a szerkesztőség együtt volt a vállalat székházában (József királyi herceg u. 1.). A kiadásért Szigethy Gyula felelt, aki „főszerkesztő, igazgató” megjelöléssel vétette fel nevét a lapra. Felelős szerkesztőként Pálfy Józsefet tüntették fel, aki az alapítástól kezdve betöltötte ezt a tisztséget; ekkor azonban nem volt Debrecenben, csak március közepén érkezett vissza. Addig a főszerkesztő és Székely Andor helyettesítette.90 91 A szerkesztőségben dolgozott a fiatal Oltványi Ottó és Reményi József, valamint két régebbi munkatárs, Tamássy László és Kiss István, majd március derekától Balassa Sándor és Paál Jób is.”1 Néhány alkalommal helyet kapott a lapban Faraghó Gábor közellátási miniszter, Juhász Géza, Rényi Andor és még több más szerző. A legtöbbet foglalkoz87 Szakosíts Árpád: Dolgozzunk! = Tiszántúli Népszava, 1945. márc. 10. 1. old.; Szakasits Árpád: Építsük az országot, építsük a pártot. == Uo. márc. 11. 1—2. old. 88 Minderről ld. Pálfi J.: i. m. 26—27. old. — Az Rt. és a Debreczen alapításáról ld. uo. 2—3., 6. old. 89 Párfi J.: i. m. 30. old. 90 Szerkesztőségi hír. = Debreczen, 1945. febr. 8. 4. old. — Visszatéréséről: Párfi J.: i. m. Ms. llj'l: 4 1—5. p. 91 Paál—Radó 302. old.; Bakó Endre: Egy újságíró emléke. = HB Napló, 1983. jan. 12. 4. old. (Tamássyról); Elhunyt Kiss István újságíró. = HB Napló, 1979. jún. 5. 8. old.; Pálfi }.: i. m. Ms Ht/l: 4 6—13. Old. 113
