A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez

(szakosztályonként legfeljebb 60). Az alapító rendes tagok elsősorban az egyetem nyilvános, rendes, rendkívüli vagy magántanárai voltak. A vá­lasztott rendes tagok sorában viszont kezdettől fogva ott találjuk néhány nagy név társaságában (mint amilyen Angyal Dávid, Györffy István, Gragger Róbert stb.) a debreceni egytemen kívüli tudósokat szinte hiány­talanul: Oláh Gábor, Zsigmond Ferenc, Zoltai Lajos, Ady Lajos, Csűrös Ferenc, Ecsedi István, Hoffer András, Nagy Jenő stb. A sárospataki (Har- sányi István, Gulyás József), a nyíregyházi (Vietórisz József, Kiss Lajos), a berettyóújfalui (Nagy Géza) tudományosság képviselői sem hiányoznak a körből. Ha az előadók és a kiadványok címlistáit tanulmányozzuk, a színkép ennél is sokkalta gazdagabb, elsősorban a Honismertető Bizottság jóvoltából. A rétközi földműveléstől a hajdúszoboszlói földgázig, a szeren­csi geológiai viszonyoktól Rudabányácska bányászatáig, Tokajtól Szarva­sig, Gönctől Hódmezővásárhelyig hálózták be a választott témák a képze­letbeli Tiszántúl-térképet. A társaság vezetői a regionális témákat meg­különböztetett elismerésben részesítették. Bodnár János főtitkár például az 1934. április 29-i közgyűlésen jelentésében méltatta az előadásokat. „Különösen ki kell emelnünk — mondotta — azokat az előadásokat, ame­lyek városunk múltjának egyes fejezeteit tárták az érdeklődő közönség elé, és így erőteljes kapcsolatot létesítettek a társaság és Debrecen művelt társadalma között. E kapcsolatok ápolása továbbra is elsőrendű köteles­ség.”36 A társaság elmélyítette összeköttetéseit a környező megyékkel, különösen Szabolcs megyével, amit mutat az is, hogy a húszas években a szabolcsi községek egész sora ajánlott fel évi búzaadományt a társaság javára. 1927. február 15-én a társaság 15 tagú küldöttsége járt Nyíregy­házán abból az alkalomból, hogy „a Kállay Miklós, Vietórisz József és Mikecz Ödön nagyszerű irányítása alatt álló Bessenyei-kör a Tisza István Tudományos Társaság égisze alatt megalakítandónak vélte tudományos osztályát.”37 1929. május 10-én ismét Nyíregyházán rendezett vándorgyű­lést a társaság, a Bessenyei-kör meghívására. Az Almanachban kifejezésre juttatják, hogy a társaság a Tisza-melléki hazarész minden városával és kulturális tényezőjével igyekszik kapcsolatot létesíteni.38 El is jutott Berettyóújfaluba,39 később Budapesten is tartott vándorgyűlést a Tisza István Társaskör meghívására, amelyen a megnyitót maga Bethlen István tartotta40 Ugyanabban a beszámolóban olvasható, hogy a társaság a Kul­turális Egyesületek Szövetségének felkérésére a Csokonai Körrel és az Ady Társasággal egyetértésben, felvette a kapcsolatot a kassai Kazinczy Társasággal, s a felvidékieket rövidesen vendégül látta Debrecenben a vá­ros kultúrközönsége. A tudományos mjmka, az előadások, a kiadványok szervezése a szak­osztályok feladata volt. Mint ismeretes, eredetileg két szakosztály alakult. 1923. október 6-án a választmányi ülés — a közgyűlés határozata alap­ján — megalkotta a Honismertető (Alföldkutató) Tudományos Bizottságot. Az első szakosztály elnöke Láng Nándor, titkára Szentpétery Imre, majd rövidesen Darkó Jenő lett. Láng Nándor Budapestre távozása, illetve nyu­36 Debreceni Szemle 1934. 5. (79) sz. (A továbbiakban: D. Sz.) 37 D. Sz. 1927. 2. (2) sz. 132. old. 38 Alm. И. 18. old. 39 D. Sz. 1937. 1—2. (106—107) sz. 40 D. Sz. 1938. II. (127) sz. 260—261. old. 99

Next

/
Thumbnails
Contents