A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez

galomba vonulása után az elnöki teendőket Darkó Jenő látta el, titkárnak Zsigmond Ferencet választották, majd a harmincas évek elején Hankiss Jánost. Amikor Darkó Jenő a társaság elnökévé, Hankiss János főtitkárává emelkedett, Révész Imre lett az I. szakosztály elnöke, Bacsó Jenő az időközben kreált elnökhelyettesi posztot foglalta el, a titkári teendőket Szá- deczky—Kardos Tibor vette át, helyettese Bartha Károly. Darkó Jenő 1940-ben bekövetkezett halála után a társaság elnökévé Bacsó Jenőt választották, Szádeczky—Kardoss Tibor pedig főtitkárrá avanzsált, az államtitkárrá előlépett Hankiss János helyére, aki az I. szakosztály helyettes elnökévé vonult vissza. A titkári teendőket Révész Imre mellett ezután egy évig Sztehló Zoltán vállalta, majd Flachbart Ernő személyében állítottak osztálytitkárt.41 Révész Imre 1943. május 24-én kelt levelében az osztályelnöki tisztségről lemondott,42 helyére újból Hankiss Jánost választották.43

Már a tisztségviselők névsora is tükrözi, de a működés tartalma és minősége csak megerősíti, hogy az első osztály vezetésében az egyetem konzervatív-liberális felfogású tanárai játszották a főszerepet, akik nem lépték át ugyan a polgári gondolkodásmód határait, az idealista világnézet korlátáit, de nyitottak tudtak lenni a különböző, olykor szocialisztikus eszmék iránt is, noha természetesen a történelmi materializmus távol állt tőlük. Még egy fontos jellemzőjük: mindnyájan alkotó típusú tudósok voltak, akiket főképp tudományos eredményeik és nem politikai-ideológiai szolgálataik juttattak katedrához. Sikerült távoltartaniuk a vezetéstől az olyan reakciós tudósokat, mint Haendel Vilmos, Mitrovics Gyula, vagy Huss Richárd. Jellemzi az osztály szellemét a tiszteletbeli tagok választása is. Akadtak közöttük nyilvánvalóan formális gesztusok. (Balogh Jenő, az MTA főtitkára, Concha Győző, az MTA másodelnöke, Ravasz László református püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter stb.), de számos más választás (Pauler Ákos, Némethy Géza, Fináczy Ernő, Melich János, Gombocz Zoltán stb.) arra utal, hogy a tudományos teljesítménynek volt a legfőbb rangja. Bizonyos alapvető politikai tényezőktől azonban nem függetleníthette magát a társaság: például az egyetemről kényszernyugdíjazott Zo- ványi Jenőt, jóllehet az alapításban része volt, végül nem hívták meg tagnak! Az I. osztály 1934. március 13-ig 69 felolvasó ülést tartott 130 tárgy- gyal.44 A rendelkezésre álló források szerint a társaság fennállása idején összesen körülbelül százhúsz felolvasó ülésen 240—250 tudományos munka került napirendé.45 Az I. szakosztály 1923-tól 1944-ig nyolc teljes és egy csonka kötetet jelentetett meg, összesen hatvannégy önálló füzetet, ame41 Láng Nándor (1871—1952), az MTA tagja, kiváló ókortörténész, művészettörténész, Szentpétery Imre (1878—1950), az MTA tagja, az oklevéltan kiemelkedő művelője, Darkó Jenő (1880—1940), az MTA tagja, a bizantinologia európai hírű tudósa, Zsigmond Ferenc (1883—1945), az MTA tagja, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb irodalomtörténésze, egyetemi magántanár, Hankiss János (1893—1959), Debrecen egyik legdinamikusabb irodalom- és kultúra szervezője, Révész Imre (1889—1967) egyháztörténész és történész, az MTA tagja, Bacsó Jenő (1877—1955) haladó gondolkodású jogtudós, Szádeczky-Kardoss Tibor (1898—?) jogtudós, Sztehlo Zoltán (1889—1975) jogtudós, Flachbert Ernő (1897—1955), a nemzetközi jog kitűnő szakértője.

42 D. Sz. 1943. 7. (182) sz. 146. old.

43 D. Sz. 1944. 7. (193) sz.

44 HBmL. i. h. 24—30. old. D. Sz.

45 D. Sz. 1941., 1942., 1943., 1944. számai

100