A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)
kommunista történésszel és jogásszal.18 Miként címe is jelzi, kifejezetten hírlap, információs közlöny volt. Elsősorban a hadihelyzetről és a fontosabb nemzetközi eseményekről közölt híreket, csak elvétve vett át egy-két elvi jellegű Pravda- cikket. Színesebb, színvonalasabb volt ennél a Magyar Újság, amelyet 1944 végén telepítettek Debrecenbe. Ekkor lett a II. Ukrán Front lapja, ekkor olvasztották bele a Hírek-et is. A Magyar Újság 1944. szeptember 26-án indult — a IV. Ukrán Front Politikai Osztályának kiadásában —, első számát még Lvovban nyomták. Aztán a harcoló alakulatokat követte, majd október 26-tól Munkácson szerkesztették. Innen hozták az ideiglenes fővárosba, feltehetően december 27-én este vagy 28-án reggel. Bár ezen a lapon sem tüntették fel a nyomda és a kiadás helyét, az akkori munkatársak szerint a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt nyomdáját kapták meg. Az 1944. december 28-i vagy a december 30-i, esetleg az 1945. január 3-i számok valamelyike lehetett az, amelyet már Debrecenben készítettek. Ezeken kívül január 6-án egy rendkívüli kiadás látott napvilágot, majd január 29-ig kétnapos időközökkel még tíz szám. Másnap a szerkesztőséget Budapestre vezényelték, ahol új címmel — Új Szó — és új évfolyam jelzéssel folytatták a kiadást, 1945. február 2-án. Mivel a pesti épületet lövedék találta el, az Új Szó második, február 6-i számát ismét Debrecenben nyomták. Ezután végleg elköltözött a városból. A Magyar Újság (és az Új Szó) főszerkesztője mindvégig Illés Béla író, a szovjet hadsereg őrnagya, szerkesztője pedig Kassai Géza volt. Mellettük Gergely Sándor, Jánosi Ferenc tábori lelkész, Rosta Endre és Solt Lajos neve szerepelt gyakrabban a debreceni számokban. Állandó munkatársa volt a lapnak Fazekas Erzsébet, Lévai Béla, Oldner Vladimir stb. is.19 A Magyar Újság a hadi jelentéseken és a nemzetközi híreken kívül számos riportot — többségüket a felszabadított területekről, így Debrecenről is — és szépirodalmi anyagot is közölt, miáltal elevenebbé, életszerűbbé, olvasmányosabbá vált. Több cikk szólt a Szovjetunió politikai törekvéseiről, a szovjet nép életéről és az Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenységéről. Mind a Híradó (Hírek), mind a Magyar Újság „a magyar lakosság számára” íródott. Mindkét lap elsődleges célja a német megszállás alatt élők és a még harcoló magyar katonák tájékoztatása, felvilágosítása, valamint a nemzeti ellenállás támogatása volt. Ebből következően a felszabadult országrészekben csak kisebb mértékben terjesztették a két újságot. A debreceniek körében egyiknek sem lehetett mélyebb hatása, mert a Hírek-et a visszaemlékezések egyáltalán nem említik, a Magyar Újság létének meg csak a tényét közlik. 18 Lévai Béla: A Magyar Újság és az Üj Szó krónikája. = Magyar Sajtó, 1982. 7. sz. 21. old.; Gyáros László: Űj Szó. = Hadtörténelmi Közlemények, 1978. 1. sz. 58. old.; Vas Z.: i. m. 662., 674., 695. old. — A Hírek néhány példánya a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményében található. 19 Minderről ld. Szemző Piroska: A Magyar Újság és az Űj szó. = Magyar Könyvszemle, 1946. 90—92. old.; Lévai B.: i. m. 20—22. old.; Illés Béla: „Magyar Újság” — „Űj Szó”. — = Szabad Nép, 1954. szept. 28. 2. old.; G. Fazekas Erzsébet: Vándorló szerkesztőség. Bp., 1955. 136—138. old.; Illés Béla: Honfoglalás. 4. kiad. Bp., 1970. 587—589., 592., 599. old.; Somlyó Zsuzsa: Emlékszel? = Ország-Világ, 1975. jan. 29. 13. old.; Jász Pál—Béres Tibor: „Űj Szó” = Ország-Világ, 1975. febr. 26. 2. old.; Gyáros L.: im. 58. old.; Vas Z.: im. 658. old. 62
