A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)

A kommunista Néplap

Már három nappal a felszabadulás után, 1944. október 22-én megalakították pártszervezetüket a debreceni kommunisták, majd október 25-én az első vezetőséget is megválasztották.20 Néhányan már ekkor újságot akartak indítani, mert úgy vélték, az hatékonyabbá tehetné a politikai szervező munkát. A szovjet városparancsnok, Szotnyikov alezredes azonban egyelőre lebeszélte őket. Csak novemberben kaptak tőle hallgatólagos beleegyezést — de hivatalos engedélyt akkor sem. Találtak és öt önkéntesen vállalkozó nyomdász segítségével rendbehoztak egy kis nyomdát — a Веке-félét a Batthyány utca 4. sz. alatt#—, ahol valamennyi papír is akadt. A kiadóhivatalt is itt rendezték be, a szerkesztőség pedig a pártszervezet helyiségében (Piac u. 59.) húzódott meg. Már korábban megállapodtak az újság címében, amelynek betűit Gáborjáni Szabó Kálmán debreceni grafikus metszette linóleumba.

A Néplap első száma 1944. november 15-én jelent meg, „politikai napilap” alcímmel. Kiadói — a jelzés szerint — „a debreceni kommunisták”; a felelős kiadó — és a szervezés irányítója, mozgatója — Radó István hajdúszoboszlói fog- technikus, a felelős szerkesztő dr. Szilágyi József jogász, a Márciusi Front egykori debreceni résztvevője volt. Rajtuk kívül Balogh Elemér tanár, a debreceni illegális kommunista mozgalom egyik vezetője, valamint két budapesti, Vietorisz Géza nyomdász és dr. Halpern Róbert közgazdász működtek közre a szerkesztésben és a lapalapításban; jórészt ők írták az első számokat is. Mivel kevés papírjuk volt, az újságot csak két oldalon nyomták, a visszaemlékezések szerint 3000 példányban.

A kétoldalas Néplapnak öt száma látott napvilágot — utoljára november 19-én. A megszűnés okát illetően az állítások ellentmondóak, de a különféle forrásokat egybevetve valószínűnek látszik, hogy elfogyott a papír, s a szovjet városparancsnok felsőbb szervei jóváhagyása nélkül nem utalhatott ki a zárolt készletekből. Hogy tájékozódjon a teendője felől, az újság példányait Moszkvába küldte.21

20 Mikecz, 1970. 371. old.; Korom, 1981. 207. old.; Kiss István: Az MKP megalakulása és szervezeti fejlődése Debrecenben. = Az MKP szervezeti fejlődése Hajdú és Bihar megyében 1944—1948. Db., 1974. 38—39. old.

21 A lap adatai: Néplap, 1944. nov. 15. 1—2. old. — Az újság keletkezéséről, első öt számáról Id. Korom, 1981. 207—208., 214—215., 219—220. old.; Király László: A Néplap megindulásának története. = A debreceni Néplap repertóriuma. 1944. november 15. — 1945. április 6. Db., 1975. VII—VIII. old. Visszaemlékezések: Juhász: 1975. 384—385. old.; Juhász Géza: Külvárosi felszabadulás. = Alföld, 1964. 10. sz. 918. old.; Király Ferenc: „Gyertyafény mellett készítettük a lapot.” Beszélgetés Radó Istvánnal, a Néplap megalapításáról. = H.-b. Napló, 1969. nov. 16. 8. old.; Radó István: A mi kis ünnepünk. = Néplap, 1945. nov. 15. 2. old. (A továbbiakban: Radó, 1945.); Radó István: Az első szám. = Néplap, 1954. nov. 14. 3. old. (A továbbiakban: Radó, 1954.); Tariska, 1974. 9. old.; Tariska István: Debreceni kommunisták a demokratikus államiság létrejöttéért. = Korok, emberek. Db., 1976. 245. old. (A továbbiakban: Tariska, 1976); Az MKP debreceni szervezetének szerepe az élet kibontakozásában (Dr. Tariska István visszaemlékezése). = Tanulmányok és források... Db., 1973. 116. old. (A továbbiakban: Tariska, 1973.); Kovács János: A debreceni szociáldemokrata mozgalom a német megszállás és a felszabadulás hónapjaiban. = Korok, emberek. Db., 1976. 265—266. old.; Huber Zoltán: A Néplap első rikkancsa voltam. = H.-b. Napló, 1969. nov. 19, 4. old.; Az első szám nyomdászai. = H.-b. Napló, 1969. nov. 16. 8. old.; Ménes J.: im. 237. old.; Hogyan indult a nyomdaipar működése Debrecen felszabadulása után? = Nyomdász, 1983. 6. sz. 2. old. — Ld. még: Paál—Radó 299. old.

63