A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúnánáson (1945-1956)
mányozta0'1 a Kossuth út 22. sz. házat múzeum berendezésére, de az ügy halasztódott. Egy várostörténeti gyűjteményt („múzeumot”) végül 1952. május 1-én nyitottak meg a kultúrotthonban a Déri Múzeum támogatásával. Ez az anyag az ötvenes években a kultúrotthonban és a gimnáziumban volt látható, később Hajdúböszörménybe, ill. a Déri Múzeumba kerültek a kiállítási darabok. Néprajzi szakköre egyébként a leányiskolának működött Lente Klára vezetésével. A gimnáziumi gyűjtemény vezetői Tassi Miklós és Siket Zoltán tanárok voltak. Néprajzgyűjtéssel 1956-os adat szerint Soós Zoltán, Tassi Miklós, Kiss Gizella, Ricsei Balázs és Baranyi Sándor foglalkozott. A mozi még 1930-ban létesült a Kun Lévi-féie házban,1’3 majd 1938-tól 1951- ig a Bocskai szállodában üzemeltették. Népszerű szórakozási lehetőség volt; a Szabadság mozi vezetősége 1946-ban, a Sarló Szövetség Uránia filmszínháza 1947-ben mégis a vigalmi adó csökkentését kérte. 1952-re az igények növekedése miatt viszont a Bocskai moziban öt napról hatra emelték a nyitvatartási, a vetítést. Űj mozi létesítése 1952-ben fogalmazódott meg, akkor a kultúrház udvarán nyári színpaddal együtt tervezték. 1953-ban a forgalom 20 000 fő, egy- egy előadást átlag 300 ember látogat. Az új kertmozi végül is 1954-ben nyílt meg. A megyei tanács 1956-ban 200 000 Ft hozzájárulást adott mozi építéséhez, amelynek a következő évben „Bocskai” nevet javasoltak. Hajdúnánáson 1937-ben 300 embernek volt engedélye vezetéknélküli rádióra, ez a szám 1945-ben csak 40 fő, 1957-ben már 1717. Televízióra az első engedélyt 1959-ben a gépállomás kérte, 1960-ban 20, s aztán egyre növekvő az előfizetők száma. Helyi közérdekű hír- szolgálatot hangos híradóval végeztek, még 1949-ben 20 000 forintot költöttek a felszerelésekre. A városi újságot nánási nyomdákban készítették, az utolsó helyi nyomda, a Katona Ferenc-féle, amely neve az államosítás után Táncsics, 1952-ben szűnt meg. A nagy múltú „Hajdú-Nánási Újság” 1944-ben jelent meg utoljára. A felszabadulás után 1956-ig egy újságról tudunk. A „Nánási Szabadság” 1946 júliusától 1949 októberéig jelent meg, a címváltozata 1949. március 18-tól „Nánási Néplap” volt. A hírlapterjesztést 1951-ben a posta vette át a bizományosoktól. Néhány adat: 1951-ben 310, 1956-ra 751 a „Szabad Nép” példányszáma. A „Néplap” 150-ről 225-re változott, a „Szabad Föld” példányszáma pedig az 1951-es 370-ről 1956- ban már 1453-ra növekedett. Sport Az alispánnak 1946 júniusában azt jelentették, hogy Hajdúnánáson önálló sportegyesület nem működik, csupán a MADISZ-nál van egy sportszakosztály.36 A városban viszont több népi és tömegszervezeti sportcsoport alakult a tömegsport fejlesztésére, ők a villanytelep melletti és a Nagy Sándor utcai sport- 54 55 56 54 A gyűjtemény részére Kovács Miklós árvaszéki ülnök 1939-ben hagyta végrendeletében a Kossuth utcai műemlék lakóházát, de a múzeum kialakítása halasztódott. Kovács Miklós örököse volt Kovács Irén, akire a tanulmányban utalunk. A gyűjteményt a gimnáziumban őrizték Dankó Imre, majd 1948 után Lente Klára gondozásában. Miután elkerült a gimnáziumból az anyag, biztonságát, meglétét nem tudták szavatolni: épületet nem kapott, így az illetékes múzeumok (Hajdúsági, Déri) őrizetébe helyezték a gyűjteményt. 55 Bajkó M.: i. m. 358. old. 56 HBmL. Hb. XXII. 302/a. — 3984—3889/1945. 110
