A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: Debrecen kisiparossága 1944-1945-ben
hasonló mozgalmat. Végül úgy határoztak, hogy nem járnak külön utakon, hanem ha majd felhívást kapnak, akkor csatlakoznak a miskolci mozgalomhoz.18 A július 6-i nagygyűlés határozatait megküldték az Ipartestületek Országos Központjának és az OTI kerületi pénztárának, amint Gacsárdy elnök bejelentette az elöljáróság 1945. augusztus 2-i ülésén. Közölte, hogy egy tervezet készült a debreceni városi kórháznak az OTI részére való átadásáról. Ezzel az OTI betegek ellátásában lényeges javulás várható. Az utólagos járulékkivetésről az elnök azt jelentette, hogy az OTI anyagi helyzete miatt kellett így intézkedni. Bejelentette, hogy a panaszok letárgyalására egy bizottság utazik Budapestre.19 Az OTI járulékok utólagos kivetését Pongrácz Árpád elfogadhatatlannak tartotta. Szerinte az iparosság ne legyen mindig megalkuvó, tiltakozni kell az ilyen intézkedés ellen. Válaszul az elnök kifejtette, hogy a miniszteri rendelettel nem lehetett ellenkezni. Arra kell törekedni, hogy a jövőben ne jelenjenek meg ilyen intézkedések.20 A kisiparosok társadalombiztosítási törekvéséről adott hírt a Néplap 1945. augusztus 3-án. A kisiparosok és kiskereskedők szakszervezetének küldöttsége felkereste Molnár Erik népjóléti minisztert és kérte, hogy rájuk is terjesszék ki a társadalombiztosítást. A hír szerint a miniszter megértéssel fogadta a kérést. Az elgondolás az volt, hogy a kisiparosok és kiskereskedők vállalják a biztosítási terheket és így az állam részére nem jelentene megterhelést.21 Az iparosság számára nagy jelentőségű a tanonctartással, segédek alkalmazásával, a bérezéssel kapcsolatos kérdéscsoport. A debreceni ipartestület 1944. december 23-án felhívta azokat a leszerződött tanulókat, akik munkahelyüket bármilyen okból elhagyták és mesterükhöz nem tértek vissza, hogy tanoncidejük folytatására mesterüknél nyolc napon belül jelentkezzenek, mert a mester kérésére szerződésüket hivatalból törlik. Ugyancsak azok a munkaadók, akiknek segédei a munka felvételére nem jelentkeztek, azok kijelentéséről gondoskodjanak. Az ipartestület a munkaerőt akarta biztosítani a termelés megindításához ezzel az intézkedéssel.22 23 Az ipartestület elnöksége 1945. február 27-én tárgyalt a tanoncok idő előtti felszabadulásának kérdéséről. Elhangzott olyan vélemény, hogy 1944—1945-ben a tanoncok kellő kiképzésben a legtöbb mesternél nem részesülhettek. Ilyen esetben a tanoncok szerződési idejét hosszabbítsák meg. Szendrey alelnök közölte, hogy erre törvényes rendelkezés nincs. Akik így kevesebb szakmai tanulóidővel kerülnek vizsgára, azokat a vizsgabizottságok szigorúbban vizsgálják meg.29 A kisipari munkaerő biztosítása érdekében Gacsárdy elnök 1945. április 27- én azt javasolta, hogy keressék meg az illetékes hatóságot az iparosok tanonc- tartása terén érvényben levő korlátozások megszüntetése végett, mert már munkáshiány mutatkozott. Az elöljáróság egyik tagja szerint is szükséges a létszám felemelése. Egy másik felszólaló a tanonckérdéshez kapcsolódva kérte, keressék meg a szakszervezetet, hogy a mozgalomban a tanoncokat különítsék el a segédektől, mert a jelenlegi rendszer mellett maholnap a tanulók használhatatlanokká válnak. Bizonyára túl sok időt töltöttek munka helyett egyéb tevékenységgel. 18 Uo. 1945. július 30. 19 Uo. 1945. augusztus 2. 2. sz. 20 Uo. 21 Néplap, 1945. augusztus 3. 22 Néplap, 1944. december 23. 23 HBmL. IX. 205/a. 23. 1945. február 27. 2. sz. 90
