A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Baranyi Béla: A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-1945-ben

veszteségek Debrecenben. A városban az 1945. évi januári felmérés alapján az 1944 októberi állapotokhoz képest mindössze a szarvasmarha-állomány 28%-a, a ló- és csikóállomány 19%-a, a hízottsertés-állománynak csak 1%-a (!) maradt meg.2 A többi elpusztult vagy elhajtották a menekülő fasiszta egységek. De tetemes volt a veszteségi arány a megye többi városaiban és községeiben is.3

Katasztrofális helyzetben volt a növénytermesztés is. Azontúl, hogy a háborús események miatt 1944 őszén a betakarítási munkálatokat jobbik esetben csak nagy késedelemmel és jelentős veszteségek árán sikerült befejezni, Debrecenben és a megyében a szántóterületnek jelentéktelen része, csupán 10%-a került művelés alá. Ennek terméscsökkentő hatása a következő évi terméskilátásokat is rendkívül hátrányosan befolyásolta, főként ami a kenyérgabonát illeti.4

Végül, de nem utolsósorban a legsúlyosabb, a gazdasági élet talpraállítása szempontjából sem mellékes veszteséget a népesség számában bekövetkezett jelentős csökkenés jelentette. Érzékenyen érintette a népességszámot — ezen belül a keresőképes korúak számát —, hogy a háborús események következtében sokan katonai szolgálatot teljesítettek, sokan hadifogságba kerültek vagy elmenekültek, igen sokan pedig a frontokon vagy az ostrom során pusztultak el. A időközi természetes szaporulat ellenére, az 1945. június 30-án végrehajtott gyors felmérés szerint Debrecen és a két megye népességvesztesége meghaladta a 25 000 főt. Az 1941. január 31-i népszámláláshoz képest Biharban 5112 fő (4%), Hajdúban 7819 fő (3,7%), Debrecenben viszont 12 331 fő (10%) volt a csökkenés. A tényleges fogyás, figyelembe véve az 1941 és 1945 közötti természetes szaporulatot, jóval nagyobb lehetett. Szerény becslések szerint is meghaladta a 40 000 főt. Megint más kérdés, a gazdasági élet újraindítását átmenetileg hátrányosan érintő kérdés, a relatív népességcsökkenés, amely Debrecenben volt a legjelentősebb. Míg a háború előtt 128 ezren éltek a városban, addig a hadműveletek elől a környező területekre, tanyavilágba és községekbe történő tömeges menekülés miatt, a szovjet városparancsnokság által a kenyér jegyek kiosztása végett elrendelt és 1944. november 3—4-én végrehajtott népszámlálás adatai szerint Debrecen lélekszáma kevesebb mint 50 ezer fő volt. Igaz ez a szám napról napra emelkedett.5

A helyreállítás első lépései és a termelés megindulása

Az ország nagy részében még dúlt a háború, amikor a keleti országrészben már bomladoztak az új, szabad élet csírái, s mindjárt a felszabadulást követő napokban megkezdődött a társadalmi, politikai és gazdasági élet gyökeres átalakítása. A háborús rombolás közepette a legnehezebb feladatot az élet elemi feltételeinek a biztosítása, a termelő tevékenység, a gazdaság vérkeringésének

2 Tények és adatok... i. m. 7—9. old.; Húsz év... i. m. 6. old.; Kovács Béla: A falusi viszonyok alakulásának néhány kérdése Hajdú és Bihar megyében a felszabadulástól a fordulat évéig. TÉF. 1974. 29. old.

3 HBmL. XXI. 104/b./l.; Ld. még: Kovács B.: i. m. 29. old.; Erdei Ferenc: Tíz év. Közgazdasági Szemle, 1954. 3. sz. 258. old.

4 Tények és adatok ... i. m. 8. old.; Húsz év... i. m. 6. old.

5 Magyar Statisztikai Zsebkönyv XIII. évfolyam, 1946. 203. old.; Magyar Üjjászüle- tés. Hajdú-Bihar megye és Debrecen 1944. október—1945. április (Szerk.: Bényei Miklós) Db. 1970. 11. old. (Továbbiakban: Magyar újjászületés...). HBmL. 1944. év november 3—4-én a szovjet katonai parancsnokság által elrendelt népszámlálás iratai. XXI. 505/g. 11. cs.

7