A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Baranyi Béla: A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében 1944-1945-ben

ját és épületeit a németek robbantották fel. De jórészt használhatatlanná vált a villamoshálózat is.

A háború hatalmas károkat okozott a megye, főként azonban Debrecen iparában. Mint ismeretes, az egykori Bihar és Hajdú vármegyék iparilag rendkívül elmaradott területek voltak. A két megye városaiban és községeiben alig folyt számottevő üzemszerű ipari termelés. A kisiparon és egy-két kisebb javító, szolgáltató műhelyen kívül főleg a malomipar, a szeszfőzés és néhány mezőgazda- sági terméket feldolgozó kisüzem jelentette a „nagyipar” bázisát. Egy-két hajdúvárosban (Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón) voltak számottevő üzemek, elsősorban malmok. Hajdúszoboszló fontosságát a felszabadulás előtt gazdag gáz- és hővíz kincsei szabták meg. A bihari helységek közül pedig csak Berettyóújfalu, Komádi és Püspökladány emelkedett ki valamelyes ipari tevékenységgel, ha eltekintünk a falusi kismalmoktól. Ha tehát a megye iparáról van szó, ez alatt szinte kizárólag Debrecen értendő még a felszabadulást követő első években is.

A megye iparát ért károk is elsősorban Debrecenben voltak a leginkább érzékelhetőek, ahol tönkrement az üzemek nagyrésze.

A megye területén levő ipari üzemek közül a hajdúböszörményi kötszövő- gyár, amely a háború előtt a vármegye igen jelentős nagyságrendű üzeme volt, szenvedte el a legsúlyosabb károkat. A gyárat a németek felrobbantották, romokban hevert. Ezzel a böszörményi telep gyakorlatilag megszűnt.1

A háborús körülmények között érthető módon a legsúlyosabb következményeket a mezőgazdaságban okozott károk jelentették. A Vörös Hadsereg mind a megyében, mind Debrecenben kifosztott területeket talált. Ez a lakosság élelmezése szempontjából rendkívül nagy gondot okozott. A német katonaság visz- szavonulásakor a községekből elvitte a lakosság hússertés-, szarvasmarha-, ló-, juh- és szárnyasállományának jórészét, valamint a tartalékélelmiszer-cikkek javát, miközben elpusztult vagy súlyosan megrongálódott a malmok 30%-a, s még nagyobb arányban elvesztették őrlésre váró készleteiket. Mindez hosszú időre megnehezítette a közellátást. A háború elpusztította a mezőgazdasági javak jelentős részét. A legnagyobb kár a megye állatállományát érte. Igen jellemző a veszteségek méreteire, hogy például Hajdúböszörményben egy légitámadás alkalmával elpusztult a város híres gulyája, mintegy 700 szarvasmarha. A város lóállományának 60%-át pedig elhurcolták a németek. Az 1944 októberében még 5000 db ló száma 2000 db-ra csökkent. Ennél is nagyobbak voltak a 1

1 A háborús pusztítás méreteire, illetőleg a témára vonatkozóan többek között ld.: Baranyi Béla: A szocialista termelési viszonyok kialakulása és a szocialista építés Debrecen iparában. In: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk.: Ránki György). Db. 1976. 243—341. old.: Baranyi B.: Az ipari termelés megindítása Debrecenben a felszabadulás után. Tanulmányok és források. (Szerk.: Serf lek István) Db. 1976. 5—40. old. (Továbbiakban: TÉF): Baranyi Béla—Tímár Lajos: Debrecen iparfejlődésének sajátossága a tőkés korszak utolsó negyedszázadában és a szocialista építés időszakában. Századok, 899—940. old. 1977. 5. sz.: Paál Jób—Radó István: A debreceni feltámadás. Db., 1947.: Mi- kecz Ferenc: Népi demokratikus forradalmi átalakulás (1944—1948). In: Hajdú- Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk.: Tokody Gyula) Db., 1970. 368—375. old. (Továbbiakban: HBmm.); Bernáth László—Komoróczy György: Tények és adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből a fel- szabadulástól a hároméves terv végéig (1944. október, 1949. december). Db., 1955. 8—13. old. (Továbbiakban: Tények és adatok...); 20 év a szocializmus útján (1944—1964). KSH Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága. Db., 1964. 50. old. (Továbbiakban : Húsz év.)

6