A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)

támogatását is élvezte, a szerkesztők konkrét politikai útmutatás alapján láttak munkához. A Szegeden működő bizottság novemberben dolgozta ki az MKP demokratikus akcióprogramját, és a párt moszkvai vezetőinek jóváhagyásával úgy határozott, hogy azt az akkor egyetlen kommunista lapban, a debreceniek csak hírből ismert orgánumában teszik közzé. Ezért a Központi Vezetőség két tagja, Révai József és Vas Zoltán 1944. november 28-án Debrecenbe utazott.28

Közbenjárásukra a szovjet politikai-katonai szervek megadták az engedélyt a Néplap számára, a városparancsnokság pedig papírt biztosított.29 Az MKP megkapta a Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat rotációs nyomdáját is (itt készült korábban a Debreceni Újság — Hajdúföld c. jobboldali lap),30 amely ettől kezdve Szabadság Nyomda- és Lapkiadóvállalat néven működött, a József királyi herceg utca 16. sz. alatt (ma Bajcsy-Zsilinszky utca). Vezetője, majd igazgatója a Budapestről jött Erdős István lett (neve először december 28-án, utoljára január 31-én szerepelt a lapon), utódja pedig február 7-től Ménes János.31 A nyomda épületében volt az új szerkesztőségi helyiség és a kiadóhivatal is.32 Az újjászervezéskor a Néplap a párt hivatalos lapjává vált, de ezt seholsem jelezték. Felelős kiadóként az MKP debreceni szervezetének titkára, dr. Tariska István jegyezte az újságot, a felelős szerkesztő teendőit Radó István látta el. (Szilágyi Józsefet közben kinevezték városi rendőrkapitánynak.)33

Az újjászületett, immár „demokratikus napilap” alcímet viselő Néplap először 1944. november 30-án látott napvilágot — folytatódó sorszámozással, azaz

6. számként. Ezután már folyamatos volt a kiadása: hétfő kivételével mindennap megjelent, többnyire 4, ritkábban 6—8, karácsonykor 12 oldalon. Január elején a szerkesztőség és a kiadóhivatal újabb, tágasabb helyiségbe költözött, a Piac u. 28. sz. II. emeletére (ma: Vörös Hadsereg útja); január 4-én már ezt a címet közölték a fejlécen.34 A lapot február közepéig 15 000, azután — mivel a papírhiány miatt csökkenteni kellett ezt a mennyiséget — 8—10 000 példányban nyomták.35 36

Újévkor ismét átszervezték a szerkesztőséget. Az MKP Központi Vezetősége — amely a nemzetgyűlés előkészítésének idején települt át Debrecenbe30 — 1945. január 2-án megerősítette a lap vezetését. Felmentette párttitkári funkciójából dr. Tariska Istvánt, s kinevezte a Néplap felelős szerkesztőjévé; egyúttal a felelős kiadó is ő maradt. Most már teljes munkaidejét és energiáját az újságra fordíthatta. Első ízben a január 4-i számban olvashatták e kettős minőségben a nevét. Radó István január 11-től szerkesztői megbízást kapott.37 Ekkortájt, január

28 Minderről ld. Korom, 1981. 184—188., 191—192. old; Vas Z.: i. m. 732. old.

29 Korom, 1981. 235. old., Radó, 1945.

30 Padi—Radó 299. old., Pálfi J.: im. 25. old.

31 Néplap, 1944. dec. 28. 4. old., 1945. jan. 31. 4. old. — A Szabad Magyarország c. lapon már december 25-én is kiírták Erdős István nevét. — Fővárosi illetékességéről: Menekültek Értesítője, 1945. jan. 24. 1. old., Néplap, 1945. febr. 7. 4. old.,

32 Néplap, 1944. nov. 30. 1. és 4. old., Padi—Radó 300. old.

33 Minderről ld. Korom, 1981. 219., 235—236. old., Vas Z.; i. m. 735—736. old., Révai József: A „Néplap” kétéves évfordulójára. = Néplap. 1946. nov. 17. 1. old., Király F.: im., Király L.: im. VIII.

34 Néplap, 1944. dec. 28. 3. old., 1945. jan. 4. 1. old.

35 Az MKP debreceni szervezetének 1945. márc. 3-i és ápr. 4-i jelentése. Pl Archívuma 274. f. 33. és 36. őe. — Mindkét iratot közli: Vál. dók. 231., 232. old.

36 Szabó Éva: A Magyar Kommunista Párt. = Legyőzhetetlen erő. Bp., 1968. 156. old.

37 Vő. Mikecz, 1970. 371. old., Király L. im. VIII. old., Szabó István: Epizódok Debrecen és Hajdú megye felszabadulás utáni életéből. = Korok, emberek. Db., 1976. 307. old., Tariska, 1974., Néplap, 1945. jan. 4. 8. old., jan. 11. 4. old.

65