A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)

10-én döntött a Központi Vezetőség arról is, hogy az agitáció és propaganda — egyebek között az időszaki sajtó — irányítása Révai József feladata lesz.33

Decemberben és januárban szerveződött a NÉPLAP új munkatársi gárdája is. Az alapítók többsége továbbra is itt dolgozott, bár Balogh Elemér neve december végétől eltűnt a hasábokról, Vietorisz Géza pedig csak szerkesztett.38 39 Változatlanul sokat írt Radó István és Halpern Róbert, aki januárban Hardira magyarosította a nevét.40 Az újak közül Tariska István, a budapesti Antal Gábor- Hajdú Ferenc és Vázsonyi István (a hadijelentéseket, külföldi híreket általában ő összegezte),41 majd újévtől a debreceni Révész Éva publikált leggyakrabban. Külső munkatársként foglalkoztatták — többek között Juhász Gézát, Kardos Lászlót (Öz Pál álnéven) és egy ideig Benjámin Lászlót,42 Bekapcsolódtak a munkába a Moszkvából érkezett emigráns írók, tudósok is, pl. Gergely Sándor, Rudas László. A Néplap politikai-ideológiai szempontból legjelentősebb cikkeit — amelyek az MKP hivatalos álláspontját is kifejezték — Révai József és néhány esetben — miután hazatért — Rákosi Mátyás írta.

Az újság alcímében a „demokratikus” jelző arra utalt, hogy újraindulásakor helyet adott valamennyi politikai-szellemi irányzatnak, amelyik részt kívánt venni a demokratikus újjáépítésben. Amíg a többi pártnak nem volt saját időszaki sajtója, a Néplapban egyaránt szóhoz jutottak a kommunista, szociáldemokrata, kisgazdapárti és parasztpárti politikusok, sőt a református és katolikus egyház vezetői is. A Néplap segítette a többi párt (főleg az SZDP és a Nemzeti Parasztpárt), valamint a politikai szervezetek (a szakszervezetek, a MADISZ, az MNDSZ stb.) talpraállását, működésük megindulását. Ilyenformán a demokratikus nemzeti összefogás egyik fórumává vált.43 Sosem volt azonban koalíciós lap, hiszen mindvégig az MKP adta ki és kizárólag kommunisták szerkesztették. A politikai harcokban a kommunista párt fegyvere volt, annak álláspontját képviselte. Természetes feladata volt, hogy a hosszú illegalitásból kilépő párt múltját bemutassa és a pártszervezetek, pártszervek tevékenységéről beszámoljon. Eljutott Hajdú és Bihar megye helységeibe, a távolabbi megyékbe, majd a felszabadult Budapestre is, s mindenféle gyakorlati és elméleti segítséget adott a párttagoknak, pártvezetőknek ,44

A „demokratikus” jelzőnek volt egy másik jelentése is. Azt fejezte ki, hogy a Néplap a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának alapján áll. Mint ismeretes, az megegyezett az MKP javaslatával, amelyet éppen a NÉPLAP közölt

38 Urban Károly: Révai József. = Társadalmi Szemle, 1983. 6. sz. 81. old. — Radó István az egyéves évfordulón úgy emlékezett, hogy egy időben Kállai Gyula irányította a szerkesztést (Radó, 1945).

39 Radó György: Debreceni napló 2. = H.-b. Napló, 1977. dec. 15. 3. old. — Február elején belügyminisztériumi rendőrfogalmazóvá nevezték ki; ld. Magyar Közlöny, 1945. febr. 5. 1. old.

40 Magyar Közlöny, 1945. jan. 27. 1. old.

41 Vázsonyi egy ideig (1945. jan. 4-től márc. 14-ig) a Radikális Demokrata Párt ügyvezető társelnöke volt; ld. Dr. Vázsonyi István: Nyilatkozat. = Néplap, 1945. márc. 14. 4. old. — A Polgári Demokrata Párttal végrehajtott fúzió miatt mondott le.

42 Juhász, 1975. 389. old.; Benjámin László: „Történelmi jelenlét” — 1944. 4. Ideiglenesek. = Űj Tükör, 1980. ápr. 6. 7. old.

43 Mikecz, 1970. 372. old., Révai J.: im.

44 Varga Z.: im. 1. sz. 68. old.; Pallás I. im. 110 old.; Mikecz, 1970. 372. old.; Vas Z.: im. 734. old.; Szűcs Ernő: Az MKP megalakulása és szervezeti fejlődése Hajdú megyében. = Az MKP szervezeti fejlődése Hajdú és Bihar megyében 1944—1948. Db., 1974. 91—93., 96. old.

66