A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)
A Néplap a debreceni kommunisták önálló kezdeményezése volt. Nem kaptak útmutatást, segítséget sehonnan, nem ismerték a Békés és Csongrád megyében októberben megjelent kommunista és koalíciós lapokat sem.22 Saját elgondolásaik szerint, munkásmozgalmi tapasztalataikra, a moszkvai Kossuth Rádió adásaira és a romániai hírekre támaszkodva próbáltak eligazodni a kialakult helyzetben. Az első öt számot a célok és harci formák keresése jellemezte, a cikkekben ellentmondásos gondolatok is megfogalmazódtak. A szerzők felismerték: a felszabadító Vörös Hadsereg lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarországon demokratikus átalakulás, demokratikus forradalom menjen végbe; ennek programját összességében helyesen körvonalazták, alapul véve a román kommunisták szeptemberi tervezetét.23 Ugyanakkor felbukkant „az osztálynélküli társadalom”, a szocializmus közeli perspektívája is.24 25 Hangsúlyozták, hogy nemzeti összefogásra van szükség, ám ez alatt általában a dolgozó osztályok és az értelmiségiek szövetségét értették, a horthysta körök németellenes részének bevonására nem gondoltak. Némelyek viszont a demokratikus polgárság felé is kezet nyújtottak, sőt „minden fasisztaellenes erővel” hajlandók lettek volna együttműködni.23 Pontosan érzékelték, hogy a fasiszta maradványok felszámolása elengedhetetlen feltétele a demokratikus kibontakozásnak, de a „fasiszták” kifejezést nemegyszer gyűjtőfogalomként használták, egybemosva az ellenforradalmi rendszer különböző jobboldali irányzatait, csoportosulásait. Követelték a közömbösök, megalkuvók szigorú megbüntetését is, mégpedig túlzó módon: a tisztviselők közül „csak az igazolható, aki baloldali, vagy legalább humanista érzelmeiről tanúságot tett.”26 Bár nem tudott minden kérdésre világos feleletet adni, a Néplap megjelenése fontos mozzanat volt a város életében: tájékoztatta a lakosságot, formálta a közvéleményt, hozzájárult a közélet demokratizálódásához. Új, friss hangon szólt, új távlatokat nyitott, hitet, erőt adott. A betű- és híréhes emberek örömmel vásárolták, szívesen olvasták.27 Megszűnése után űr keletkezett. Ez azonban nem tartott sokáig, meert november végén az újság újra megindulhatott. Ekkor már a Magyar Kommunista Párt Ideiglenes Központi Vezetőségének 22 Ezekről a lapokról, ld. Korom, 1981. 17., 90—93., old. 124., 131., 147—148. old. 23 H. R. (Halpern Róbert): Tisztázzuk az elveket! = Néplap, 1944. nov. 17. 2. old.; Rendet a romokon. = Néplap, 1944. nov. 17. 1. old. 24 Sz. J. (Szilágyi József): A Vörös Hadsereg. =Néplap, 1944. nov. 16. 1. old. 25 Uo. (Innen az idézet); H. R. (Halpern Róbert): Demokratikus összefogást! = Néplap, 1944. nov. 19. 1—2. old. 26 H. R. (Halpern Róbert): Felelősségre vonjuk a fasisztákat. = Néplap, 1944. nov. 18. 2. old. — A Néplap első öt számának az ittenivel egybevágó, de kissé eltérő értékelése: Korom, 1981. 215—219. old. — Mikecz Ferenc (A demokratikus pártok megalakulása Hajdú megyében. = MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatóságának kiadványa a decemberi jubileumi tudományos ülésszakról. Db., 1970. 1. köt. 69. old.) és Varga Zoltán (Debrecen felszabadulás utáni politikai életének néhány kérdése. = Alföld, 1956. 1. sz. 68. old.) úgy vélekedett, hogy a debreceni kommunisták, a Néplap kezdettől a széles nemzeti összefogás alapján álltak, a majdani Magyar Nemzeti Függetlenségi Front politikájának szellemében léptek fel. — Az pedig másik irányú túlzás, amit Tariska István állít (Ta- riska, 1973. 116. old.; Tariska, 1976. 245. old.), hogy az első öt szám „romantikus elgondolások és kezdeményezések szülötte volt.” 27 Király F.: im.; Paliás Imre: Az 1944—45-ös demokratikus kibontakozás (a megyei sajtó) a Néplap tükrében. = MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatóságának kiadványa a debreceni jubileumi tudományos ülésszakról. Db., 1970. 1. köt. 104. old.; Ménes János: Három éves a Néplap. = Néplap, 1947. nov. 16. 5. old.; S. I. (Soltész István): Húsz éve jelent meg a debreceni Néplap első száma. = H.-b. Napló, 1964. nov. 15. 3. old. 64