A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november-1945. november)

Józsa főjegyző Mikepércs főjegyző Téglás főjegyző Tiszacsege főjegyző Vámospércs főjegyző Földes főjegyző Hajdúszovát főjegyző Kaba főjegyző Nádudvar főjegyző Püspökladány főjegyző Tetétlen főjegyző főjegyző főjegyző községi aljegyző adóügyi jegyző főjegyző községi írnok községi jegyző községi irodatiszt tisztviselő községi kisegítő jegyző A 22 helyiség vezetőjéből mindössze négynek volt korábban is hasonló be­osztása. További hat fő tagja volt alacsonyabb szinten a jegyzői karnak. A fent- maradó többi vezető esetében az történt, hogy más, vagy alacsonyabb beosztás­ból került jelenlegi helyére. Érdemes szemügyre venni, hogy milyen volt a közigazgatásban dolgozók politikai orientációja 1945 áprilisában.18 A vezető állásban levők: Alispán pártonkívüli Központi járás főszolgabíró MKP Püspökladányi járás főszolgabíró NPP Hajdúböszörmény polgármester NPP Hajdúnánás polgármester SZDP Hajdúszoboszló polgármester NPP Városok, községek alkalmazottai Hajdúszoboszló és Nádudvar adatai hiányoznak. A 17 helységben dolgozók létszáma: 214 fő. Ebből 55-en tagjai voltak különböző politikai pártoknak (26%). A pártok szerinti megoszlás: MKP — 17, SZDP — 15, NPP — 11, PDP — 7, KgP — 5. Józsán, Tégláson, Vámospércsen, Tetétlenen nincs párttag az alkalmazottak körében. Csak szociáldemokraták voltak Hajdúhadház, Tiszacsege, Kaba testü­letéiben. Hajdúszováton csak parasztpártiak, Egyeken csak a Polgári Demokrata Párt tagjai. A többi település közigazgatási apparátusában több párt tagjai is helyet foglaltak. A fentiekből az derül ki, hogy a közigazgatásban dolgozók 74%-a az értelmiségre jellemző kivárás politikáját választotta. De az is valószínű, hogy a közigazgatásban dolgozók „gyanúsak” voltak, hiszen a főszolgabíró, a jegyző nemrégen még az elnyomó államhatalmat képviselte. Persze van pél­dánk az ellenkező végletre is. A tiszacsegeiek nem akarták elengedni Juhász Barna főjegyzőjüket Hajdúhadházra, „ ... az ő tudására és szervezőkészségére a községnek nagy szüksége van”.19 A megyei apparátus szempontjából jelentős eseménynek számított, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. janáur 4-én Őry István kinevezte Hajdú me­18 HBmL. XXI. 104/b. 2. 638/1945. április 18., XXI. 104/b. 3. 639/1945. április 11. 19 HBmL. XVII. 6. c. Tiszacsege. 1945. március 19. 50

Next

/
Thumbnails
Contents