A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november-1945. november)

gye és Debrecen közös főispánjának.20 Őry kinevezése a megyei közigazgatásban új munkamegosztást és fokozottabb politikai érzékenységet jelentett. Az alispán vetette fel 1945 februárjában „ ... a vármegyei önkormányzati élet megindulásának és működésének alapját képező törvényhatósági bizottság megalakítására sürgős szükség volna.”

Herpay Gábor a helyi nemzeti bizottságok javaslatát figyelembe véve a 438/1945. ME. sz. rendelet-alapján meghatározta a községek-városok törvényhatósági bizottságai tagsági létszámát. A megyei nemzeti bizottság hiányában a debreceni nemzeti bizottság véleményezte — egyben erősítette meg az előkészületek szakszerűségét és Herpay Gábort alispáni állásában.21 A megyei törvényhatósági bizottság ülésére 1945. június 28-án került sor, ahol Herpay Gábor helyére az alispáni székbe Torma Kálmánt, volt árvaszéki elnököt ültették.22 Az új alispán július 4-én körlevélben fogalmazta meg a jövőre vonatkozó elgondolásait.23

* * *

Az élet újraindításának fontos feltétele volt a közbiztonság helyreállítása.24 25 Hajdú megyében 1944. szeptember elsején a következő rendszerben és létszámmal működött a rendőrség, illetve csendőrség:

— a három hajdúvárosban kapitányság működött (Hajdúböszörményben közel 40 fő, Hajdúnánáson és Hajdúszoboszlón 23—23 fő). Ezentúl mindegyik városban lovas csendőrőrs is teljesített szolgálatot.

— a megye 16 községében csendőrőrsök biztosították a nyugalmat a település létszámától függően 5—21 fős létszámmal.

A felszabadulást követően november első napjaira minden helységben sor került a szovjet katonai parancsnoksággal egyeztetve a polgárőrség, illetve rendőrség megszervezésére.®

A megyei közigazgatási vezetés és a lebonyolítás szakmai részét biztosító debreceni rendőrség a korábbi rendőr-csendőr létszámot vette alapul. Sor került a hálózat szélesítésére is, mivel Tégláson és Tetétlenen — ahol korábban nem volt csendőrség — létrehozták a rendőrséget. A bűnüldözés eredményesebbé tétele érdekében speciális osztályokat hoztak létre:

— bűnügyi nyomozóosztályt: Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón és Hajdúhadházon

20 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 4-én a 23/1945. ME. sz. rendeletével Öry Istvánt nevezte ki Hajdú vármegye és Debrecen közös főispánjává.

21 HBmL. XXI. 101/b. 2. 78/1945. 340/1945. A törvényhatósági bizottság tagságának megoszlása városonként — községenként: Hajdúböszörmény 10, Hajdúnánás 6, Hajdúdorog 4, Hajdúhadház 4, Hajdúsámson 2, Józsa 1, Mikepércs 1, Tiszacsege 2, Vámospércs 2, Földes 2, Hajdúszovát 1, Kaba 2, Nádudvar 3, Püspökladány 5, Te- tétlen 1. XVII. 2. 1. 1945. május 30.

22 A th. bizottság alakuló üléséről nem áll rendelkezésre hiteles forrás. DKK 1946. 75. old. (Mi történt Debrecenben 1943. december 14-től 1945. november 21-ig).

23 HBmL. XXIV. 218. 2. 384/1945. 1945. július 4.

24 A témát szélesebb összefüggésben vizsgálja jelen kötetünkben Kovács József; A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon.

Hajdú megye alispánja 1945. március 18-án röviden tájékoztatta a Belügyminisztert a megye közbiztonsági helyzetének alakulásáról. Március 17-én új, részletes jelentést küldött. HBmL. XXI. 104/b. 3. 686/1945.

25 Balmazújváros — 24, Egyek — 14, Hajdúdorog — 26, Hajdúhadház — 21, Hajdúsámson — 22, Józsa — 17, Mikepércs — 7, Földes (?), Hajdúszovát — (?), Püspökladány — 36, Tetétlen — 6. A létszám ellenőrzésre sajnos más forrás nem állt rendelkezésre. HBmL. XXI. 104/b. 3. 686/1945.

51