A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Kovács József: A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon

e területen található. Szeged felszabadulása már azonban október 11-én történt meg. Debrecen október 19-én bekövetkezett felszabadítását az október 9-én megkezdődött tankcsata előzi meg, ami egészen 20-ig eltartott.

Szolnok megyében pedig a felszabadító harcok október 6-tal kezdődtek el, s befejeződtek november 17-én.

A front elvonulását követően az élet beindulását jellemző helyi újságok megjelenési ideit is érdemes megnézni, megjegyezni. Az első kommunista lap, a Népakarat Orosházán október 15-én, az MKP hivatalos lapja, a Néplap pedig Debrecenben egy hónappal később, november 15-én jelenik meg.

Szükséges azt a tényt is külön megemlíteni, hogy ebben az időben az ország másik, nyugati felében a nyilasok a hatalmat náci segédlettel magukhoz ragadták. Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérletét követően egy féktelen terror kezdődött el, melyet követte az ország kirablása és elpusztítása. Ez idő alatt azonban november 9-én Budapesten megalakult az ország megmentését szolgáló Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, s ezt követően annak katonai vezérkara is. Mint tudjuk, sajnos ez az akció árulás következtében elbukott.

Külön értékelhetnénk a Tiszántúl északi felében kialakult helyzetet is, hiszen Nyíregyháza először október 22-én szabadult fel, de a várost visszafoglaló német egységeket véglegesen a Vörös Hadsereg tagjai október 31-én verték ki, morzsolták fel.

Az Ideiglenes Nemeztgyűlés 1944. december 21-én összeült Debrecenben, s ezzel már az új demokratikus rend megteremtésének alkotmányos lehetősége is kibontakozott.

A vizsgált korszak eredményeit ismerve tudjuk, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig, de még azt követő első hónapokban is az élet nem egységes formában és felépítettségében indult el a már felszabadított országrészben.

Kezdetben a központi államhatalmi szervek nem voltak erősek. A hatalmi kibontakozás már a vizsgált időszak után teremtődött meg. Előfordult az is, hogy az egyes helyi szervek, a megalakuló nemzeti bizottságok, vagy más formában is megtestesült vezetés intézkedéseikbe olykor politikailag is előszaladtak. Így például Dévaványán a baloldali szélsőségesség jegyében a felszabadulást követően kikiáltották a proletárdiktatúrát, sőt az Ideiglenes Nemzeti Kormányt sem ismerték el az összetétele miatt sem. Hasonló volt a helyzet Mezőtúron is, ahol 200 fős polgárőregység védte a proletárdiktatúrát. Még megemlíthetjük a vésztői köztársaságot is, mint megjelenésében igen sajátos formát.1

Talán ezek az említett példák bizonyítják azt, hogy a felszabadított területeken a korábban elnyomott és a végletekig kizsákmányolt agrárproletárok, ha

1 A téma általános irodalma:

Balogh Sándor—Jakab Sándor: A magyar népi demokrácia története, 1944—1966. Bp., 1978.

A Tiszántúl, illetve Hajdú-Bihar megye fenti korszakát vizsgálja Mikecz Ferenc: Népi demokratikus forradalmi átalakulás (1944—1948). In: Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk.: Tokody Gyula). Db., 1970. Fehér András: Bevezetés In: Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből, 1944—1945. Válogatott dokumentum (Szerk.: Fehér András—Tokody Gyula) Db., 1980. Korom Mihály: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. Db., 1981. Magyarország története 1918—1919., 1919—1945. Főszerkesztő: Ránki György. Bp., 1978.

34