A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Kovács József: A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon
A DEMOKRATIKUS RENDŐRSÉG MEGSZERVEZÉSE A TISZÁNTÚLON Kovács József Sándor A felszabadulást követő első napok, hónapok történelemkutatása, a spontán jelentkező vagy tudatosan megszervezett helytörténeti kutatásokat is figyelembe véve, a demokratikus rendőrség megszervezésére vonatkozóan igen szegény. A kérdésre a választ kereső zömében csak az egyes évfordulók alkalmával megjelentetett cikkekben és visszaemlékezésekben kap bizonyos támpontot. E cikkek zömében a Magyar Rendőr, a Rendőrségi Szemle, vagy a későbbi években a Belügyi Szemle lapjain jelentek meg. Az általunk is vizsgált időszakra utaló anyagokat még találhatunk a különböző nemzeti bizottsági iratokban, a korszakot érintő kormány- vagy miniszteri szintű rendelkezésekben és utasításokban. Az említetteken kívül még felhasználhattuk a különböző helyeken kiadott helyi jelentőségű utasításokat, napiparancsokat, vagy az igen szerény mennyiségben fellelhető működési iratokat is. Mint már említettük, a cikkek többsége visszaemlékezés jellegű. Tudjuk azt, hogy a visszaemlékezések csak a forrásanyag együttes értékelésével válnak hitelessé, s így a teljes időszakot átfogóvá. A visszaemlékezőknek, legyen az elmondása megjelenésében tollbamondott vagy a szerző által leírt is, az említett hiányosság nem róható fel, hiszen az első napok gyakorlati igényű tevékenységében ezek az emberek nem is gondoltak arra, hogy cselekvéseiket később forrás- értékű igénnyel tőlük majd számonkérik. Azok, akik az első napokban puszta kézzel, minden fizetség nélkül csak karszalaggal, később már bottal a kézben az új demokratikus rend kialakítása érdekében forradalmi tettükben kiálltak, többségében nem a memoárt írók körébe tartozók voltak. A mindennapi apró cselekedetek emberei, még ha a nevüket nem is ismerjük, valójában forradalmi értékű tevékenységükkel hazánk történelmében nagyot tettek. Jelen tanulmány témáját tekintve nem egy teljességre törekvő kutatásról számol be, de nem is lehet az. így, az adott korszakot, az Ideiglenes Nemzeti Kormány idejét sem adja teljesen vissza. Ezt a nem teljességet indokolhatjuk azzal is, hogy jelen kutatás még feltáró jellegű, időterjedelmében az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözéséig érinti az adott kérdést. Az említetteken kívül maga a Tiszántúl, mint földrajzi kategória is egy nagyobb területi egységet felölelő fogalom. Valóban, a Tiszántúl, mint terület, vagy arculatában, gazdasági és politikai vonatkozásában sem volt egységes ebben az időben. A demokratikus rendőrség megalakulásával kapcsolatos előzmények feltárása érdekében külön kellene értékelni a Szeged város és a környékével kapcsolatos eseményeket, hiszen az elsőnek, szeptember 26-án felszabadult város, Makó 33
