A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Béres András: Irodalmi emlékek a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (II. rész)
IRODALMI EMLÉKEK A HAJDÜ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN (Néhány érdekes irodalmi adat) II. rész* Béres András ARANY JÁNOS:29 A Debrecenben is diákoskodó Arany János, a nagy magyar költő, tanulmányinak befejeztével visszakerült Nagyszalontára, és 1839-ben, huszonkét éves korában mint községi írnok hivatalt vállalt. A hiteles adatok, elsősorban egykorú okmányokon szereplő aláírásai szerint is, 1840-ben segédjegyzővé lépett elő. Az 1841-ből származó okmányokon az év novemberében saját feljegyzése szerint már mint másodjegyző tevékenykedett. Feladatkörébe sok egyéb, a jegyzői munkával összefüggő tennivalók között az is tartozott, hogy a különböző peres eljárásokkal kapcsolatos tanúvallomásokat, a kereset alapjául szolgáló tiszti vizsgálatot a jelentéssel együtt a főbíró jelenlétében rögzítse. Nem véletlen tehát, hogy a Iiajdú-Bihar megyei Levéltárban, a Bihar vármegyei Tiszti Perek30 nagyszalontai vonatkozású anyagában Illyés Sándor főbíró idejéből, 1841 novemberéből Arany János keze írásával és fogalmazásával találunk leírást és önkénti vallomásokat. Bár a történet, mint ez a feljegyzésekből kitűnik, adott esetben sima lólopási ügy, de a többi hasonlóval egybevetve a jelenlegi nem csupán az esemény sajátos volta miatt érdekes, hanem értékesebbé teszi Arany János több oldalnyi kezeírása. Ami ennél fontosabb, a hivatalos hangvétel mellett az irodalmi megfogalmazásban jelentkező tényrögzítés, amely hivatalosságán belül egy kissé a literátus műveltségű későbbi nagy költő eredeti íráspróbájának számítható. Ugyanakkor rávilágít arra, hogy költészetének nyelvezetében honnan ismerős a hivatalos hang is, s a bíráskodási fordulatok sajátos ismerete, nyelvezete. Mélyebb elemzés alapján az is kideríthető lenne, hogy a jegyzőkönyvi hivatalos fordulatok hogyan jelentkeznek Arany János költői nyelvezetében.31 Nem lenne célszerű a teljes anyag közlése nélkül messzebb menő következtetések levonását akár csak meg is kockáztatni, az Arany János keze írásával rögzített szalontai peres anyag ismeretéből. Ezt tegyék meg az Arany János életével, költészetével foglalkozó kutatók. Annyi azonban bizonyos, hogy ezek a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban található és ehhez hasonló itt az alábbiakban kivonatosan ismertetett autográf dokumentumok a gyermekkorban szerzett él* A dolgozat I. része a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve IX. kötetében olvasható. 29 Solymosy Sándor: Arany János népiessége. Ethnographia. XXVIII. 1917. Űj folyam XIII. 20., Sebestyén Gyula: Arany János és a néphagyomány. Ethnographia. XXVIII. 1917. 1—21., 194—196. old., Arany János: Összes munkái. Bp., 1898. 30 HBmL. IV. A. 6/f. 47. 1208. LXXXVII. 31 Béres András: Arany János kézírása a Bihar megyei Tiszti perek között. Irodalomtörténeti Közlemények 1974. 2. sz. 199
