A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)

A gazdasági élet főbb eredményei (1945—1947)

1945—1947 között Kaba mezőgazdasági életének jellemzője marad a szem- terméses növényi kultúrák termesztése. Főbb termelvényei a búza, árpa, kukorica, napraforgó, lucerna, zab, borsó. 1945 augusztusában őszi búzából 918 kát. hold, tavaszi (fagyasztott) búzából 165 kát. hold, az elmúlt évi 5500 kát. holddal szemben. A késői vetés és a nagy egérkár miatt a learatandó terület 500 kát. hold lesz, s ennek terméshozama kb. 800 mázsa, aminek minősége viszont alkalmatlan a vetőmag-felhasználásra.42

1945/46-os gazdasági év a már meglevő nehézségekkel indult. Vetőmaghiány miatt 1945 őszén az előző években kialakult gyakorlat szerint őszi búzából 5—6 ezer katasztrális hold vetésterülettel szemben csak 1200 kát. hold vetése történt meg. Ez a terület a tavasz folyamán nem növekedett, mert tavaszibúza-vetéssel nem tudták fokozni. Oka: vetőmagot nem sikerült beszerezni. Más vetőmagvakkal próbálták áthidalni a szűkös lehetőségeket, de nem sok eredménnyel. A község részére pusztán 30 q árpa és 70 q zab vetőmagot osztottak szét, de ez a szükségletek alig 1%-át fedezte. Az árpa vetőmagot Nádudvarról utalták ki. A vetőmaghiány leküzdésére a nemzeti bizottság és a termelési bizottság 1946 márciusában tartott együttes ülésén arra az elhatározásra jutott, hogy a helybeli kereskedőknél és a malomban levő árpa- és zabkészleteket kiosztja. A kiosztást az alábbiakkal magyarázta: ,,... de egyben mérlegelte (a nemzeti bizottság — kiemelés tőlem — P. J.) azt is nem nagyobb népellenes bűncselekmény e szántó földmívesnek parlagon hagyása és egy 1946/47. gazdasági évben egy termés hiányában bekövetkező éhínség előidézése”.43 Az árpa és a zab vetőmagvak kiosztásával sikerült elérni, hogy 1946 áprilisáig 2289 kát. hold árpa és 251 kát. hold zab vetése biztosítva volt a községben, ezenkívül 49 kát. hold takarmányrépa, 349 kát. hold kukorica. A csekély őszibúza-vetés nem jól telelt, az összes terület mintegy 70—80%-a megsemmisült. Az 1200 kát. holdas őszibúza-vetésből 160 holdat felszántottak, 615 hold árpát vetettek és 122 holdon zabot. Így az 1200 holdas búzavetésből 897 kát. hold termésre számítani nem lehet.44

Az 1945/46-os gazdasági év szomorú mérleggel zárult. A kalászosokban és a kapásokban is 60%-os volt az aszálykár, s a kalászosok átlagtermése sem érte el kát. holdanként a 2,50 q mennyiséget. A községet ínységes területté nyilvánították.45 A járási szociális titkárnak megküldött helyzetjelentésből idézünk: „ ... a lakosság, illetve a hadbavonultak hozzátartozóinak 1—2—3—4 katasztrális hold szántó földje még a fejadagot és a vetőmagot sem termette meg. Nap-nap után járnak elöljáróságunkhoz, hogy nincs kenyere, éhes a gyermeke és ő maga is. Szíveskedjék e szociális ügyet szem előtt tartani és felettes hatóságnál eljárni, illetve továbbítani.”46

A kormányzat a nehézségekkel küzdő mezőgazdaság talpraállítása érdekében hitel- és vetőmagakciók szervezésével próbált segíteni. Ezen akciók során elsősorban az újgazdák kaptak segítséget. 1946 őszén kb. 300 métermázsa búzavetőmagot kaptak, 1947 tavaszán 250 q árpa és zab lett kiosztva. 1946 őszén 133

42 Uo. 155/1945. sz.

43 HBmL. XVII. 6/c. 6. k. 1946. március 18. és HBmL. 631/b. 689/1946. sz. Lásd még Molnár L -né: i. m. 593. old. A vetőmag szétosztása mögött a szegényparasztság radikalizmusa húzódott meg, a szerző megállapítása szerint.

44 Uo. 3/1946. ein. sz., 689/1946. sz.

45 HBmL. XXII. 631/b. 158/155—1946. sz.

46 Uo. 407/1946. sz. Kaba, 1946. szeptember 3. és 816/1947. sz.

125